A megújuló energiaforrások – köztük a napenergia – hasznosítása egyre elterjedtebb napjainkban, amely köszönhető többek között a környezettudatos szemléletmód elterjedésének, növekvő energiaáraknak, a külső tényezőktől –pl.: energiaimport, közműszolgáltatók – való függetlenség igénye.

Kézenfekvő megoldásnak tűnik a szinte korlátlan mennyiségben rendelkezésre álló napenergia kiaknázása. Nem új keletű dologról van szó, hiszen már több száz éve felhasználják a Nap energiáját például az építészetben – pl.: az épületek tájolásával jelentős fűtési költségek takaríthatók meg. Azonban a napenergia hasznosításával működő, meleg vizet vagy elektromos áramot előállító gépészeti berendezések új technológiának tekinthetők, amelyek tömegesen a 60-as évektől kezdve terjednek el.

A napenergia hasznosítását a következőképp csoportosíthatjuk:
- passzív hasznosítás
- aktív hasznosítás
A passzív hasznosítás esetén nincs külön berendezés a napenergia felfogására. Lényege, hogy az épület – az adott éghajlati adottságokat figyelembe véve - optimálisan kihasználja a ráeső napsugárzás energiáját és mindezt olyan módon, hogy a lakók elvárt komfortérzete ne csökkenjen (pl.: a nyári hónapokban sem melegedjen túl az épület).

A passzív hasznosítás eszközei:
- épület tájolása
- üvegfelületek optimális méretezése
- megfelelő épületszerkezeti anyagok kiválasztása (hőtároló képesség szerint)
- üveg előterek
Mivel a passzív hasznosítás elsődleges feladata a temperálási célú napenergia biztosítása, számunkra – mérséklet övi éghajlaton – a tavaszi és őszi időszakban van nagy jelentősége, amikor is a napenergiából passzív hasznosítással kinyert plusz hő nagyban hozzájárulhat az épület fűtési költségeinek csökkentéséhez.
Az aktív hasznosítás során gépészeti berendezések segítségével állítunk elő hő energiát, illetve elektromos áramot. Az aktív hasznosítás két legjellemzőbb eszköze:
- napkollektor
- napelem
A napkollektor a napsugárzást elnyeli és az így keletkezett hőt továbbítja a tároló egységhez. Napkollektornak több fajta típusa ismert és kapható a kereskedelmi forgalomban pl: sík- illetve vákuumcsöves kollektor. Az általa megtermelt hő alkalmazási területei a következők:
- használati meleg víz előállítása
- fűtés rásegítés
- úszómedence vizének fűtése
A kollektorokat nemcsak egy-egy háztartás hőigényének kielégítésére használják, hanem egyes országokban – Spanyolország, Egyesült Államok, Portugália stb. –erőműveket is építenek belőlük. A „napkollektor mezők” által megtermelt hatalmas hőmennyiség folyadék elpárologtatásával egy hatalmas gőzturbinát hajt meg, ami elektromos áramot állít elő.
A napelemek elektromos áramot állítanak elő a napsugarakból. Az így előállított áramot szabadon felhasználhatjuk lakásunk elektromos fogyasztóinak energiaellátására pl.: elektromos fűtés, villanybojler, villamos tűzhely, világítás stb. A napkollektorhoz hasonlóan a napelemes rendszerek is alkalmasak – egy háztartás igényeinek kielégítése túl – erőmű szintű áramtermelésre.
A napenergiát hasznosító berendezések elterjedését számos országban jelentős mértékben támogatják és ösztönzik pl.: kedvező átvételi árak, vissza nem térítendő támogatás stb. Magyarországon is több olyan uniós és hazai pályázat is folyamatban van - vagy éppen kiírásra készül -, amely jelentős segítséget nyújt cégek, közintézmények és magánszemélyek számára - az egyébként jelentős kezdeti beruházást igénylő – fejlesztések megvalósítására.
Következő cikkünkben a napelemek és napkollektorok működését, típusait vesszük górcső alá.
Rovat támogatója:

 

Electro Home Bau Kft.
6726 Szeged,
Fülemüle u. 30.
www.electrohomebau.hu
[email protected]
06-20/417-2300