A korábbinál egyre több ember betegszik meg és hal meg elbutulás miatt a világon. 2000 és 2019 között a demencia aránya 86 százalékkal nőtt, miközben az általa okozott elhalálozás több mint megkétszereződött, ami részben az élettartam meghosszabbodásával és a népesség idősödésével magyarázható. Bizonyítékok vannak arra, hogy életmódi és környezeti okok, köztük a légszennyezés, a túlzott alkoholfogyasztás és a traumás agysérülések szintén szerepet játszhatnak.

Muye Ru, a Duke Egyetem és a Columbia Egyetem kutatója és kollégái a légszennyezés szerepét vizsgálták a demenciás esetek növekedésében.
A már létező szakirodalmat kutatták, hogy kapcsolatot találjanak a szálló por - pm 2,5 - és az elbutulás között. A szálló por természetes és ember által előidézett forrásokból, mint a gépkocsik kipufogógáza vagy az erdő- és bozóttüzek, származhat. Csakúgy mint cigarettából, amelyet belélegez mind a dohányos, mind a dohányfüstöt beszívó nem dohányos. Amikor ezek a szennyezőanyagok a szervezetbe kerülnek, hatással lehetnek a központi idegrendszerre és kognitív rendellenességeket okozhatnak.
A tanulmány készítői szerint kutatásuk azt jelzi, hogy 2015-ban a légszennyezés világszerte körülbelül kétmillió demenciás esetet és mintegy hatszázezer elhalálozást okozott, a leginkább érintett országok Kína, Japán, India és az Egyesült Államok.

Ázsiában, a Közel-Keleten és Afrikában a betegség egyre nagyobb terheket ró a társadalmakra, ahogyan növekszik az életszínvonal és a légszennyezés.
A kutatók megállapították, hogy a légszennyezés miatt nagyjából 15 százalékos az elbutulással összefüggő idő előtti elhalálozás, hétszázalékos a fogyatékossággal eltöltött élettartam, és mintegy 26 milliárd dollárra rúgnak a vele kapcsolatos gazdasági költségek.
A tanulmány megállapítja, hogy a légszennyezés az elbutulás egy lehetséges jelentős kockázati tényezője. A kutatók szerint a légszennyezés csökkentése segíthet megelőzni az elbutulást az idősebb népességben, ugyanakkor a kapcsolat egyértelmű bizonyítására jövőbeni kutatások szükségesek.