A hosszan tartó aszály ugyanúgy stresszt jelent a növények számára, mint a hirtelen lezúduló csapadék.

A klímaválság nem kerül el bennünket sem. Már a hazai mezőgazdaságban is érezhető - elsősorban a kisebb terméshozamokban.

A témáról Dr. Drexler Dórát, az Ökológiai Mezőgazdasági Kutatóintézet (ÖMKi) vezetőjét kérdezte a tudatosvásárló.hu,

- Már a jelenlegi termelési módszereket is érinti és a termeszthető növényekre is hatással van a klímaváltozás. A hosszan tartó aszály vagy a hirtelen lezúduló csapadék mind stresszt jelentenek a növények számára. Egyre kevésbé tudunk meglenni öntözés nélkül, egyre többször mossa el a termést egy vihar, egy hirtelen jött nagy zuhatag. De mindeközben persze maga a mezőgazdaság is hatással van a klímaváltozásra.

- Az extrém időjáráson felül az új kártevők és kórokozók megjelenése biztosan nagy kihívás lesz. Elég csak a zöld vándorpoloskára, vagy a szőlőket fitoplazmás betegséggel fertőző amerikai szőlőkabócára gondolni, és láthatjuk, már ma is zajlik ez a folyamat. A globalizáció miatt behurcolt kártevők sokszor azért is maradnak fenn könnyebben, mert ritkábbak a téli tartós fagyok, a forró nyarak pedig kedveznek elszaporodásuknak. Itt nagy lehetőségeket látok a biológiai növényvédelem kutatás-fejlesztésében. 

- A klímaváltozás miatt foglalkozunk ősi gabonafajokkal is: a tönkével és az alakorral. Ezek, a tönkölyhöz hasonlóan a mai modern búza ősei. Nagyon extenzív körülmények között termeszthetők, vagyis bírják a szárazságot, kifejezetten nem kedvelik a magas tápanyagellátottságú földet, és nem igényelnek különösebb növényvédelmet. Olyan helyre is el lehet ezeket vetni, ahol a búza már nem terem meg. Bugacon például, extrém körülmények között, a homoktalajon is megállják helyüket.

A teljes cikk ITT olvasható.