Bíróság elé visz az Európai Bizottság hat uniós tagállamot, köztük Magyarországot a légszennyezettségi határértékek túllépése és a megfelelő intézkedések hiánya miatt.
Karmenu Vella uniós környezetvédelmi biztos bejelentette, hogy az évek óta húzódó kötelezettségszegési eljárásokat harmadik szakaszba léptetve az Európai Bíróság elé utalják az ügyben az Egyesült Királyságot, Franciaországot, Magyarországot, Németországot, Olaszországot és Romániát.
A brüsszeli testület januárban tíz napot adott arra az érintett kilenc államnak, hogy bemutassák, miként tervezik mielőbb orvosolni a problémát. Ennek mindegyik eleget is tett, a kérdés csak az volt, hogy kielégítőnek találja-e a bizottság a tervezett intézkedéseket.
A bizottság szakemberei arra jutottak, hogy Csehország, Spanyolország és Szlovákia tervezett lépései megfelelő végrehajtás mellett alkalmasak lehetnek a feltárt hiányosságok kezelésére. A többi hat tagország azonban nem mutatott be olyan hiteles, eredményes és időben meghozott intézkedéseket, amelyek az elfogadott határidőn belül csökkentenék a szennyezést, és ezzel indokolja a brüsszeli testület a jogi lépések megtételét.
Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország esetében a nitrogén-dioxidra (NO2) vonatkozó határértékek túllépését kifogásolják, Magyarország, Olaszország és Románia ellen azonban a szálló por (PM10) tartósan magas szintje miatt indul bírósági eljárás. Előbbi elsősorban a közúti közlekedésből és az ipari kibocsátásokból származik, utóbbi pedig az ipari, lakossági fűtési, közlekedési és mezőgazdasági eredetű kibocsátásokból.
A levegőminőségre vonatkozó uniós szabályozásban meghatározott határértékeket 2010-ig, illetve 2005-ig kellett volna teljesíteni.
"A ma bíróság elé idézett tagországok az elmúlt évtizedben elég utolsó lehetőséget kaptak már a helyzet javítására. Meggyőződésem, hogy a mai döntés nyomán az eddiginél sokkal gyorsabb ütemben fognak bekövetkezni a polgárok számára kedvező változások" - nyilatkozott Karmenu Vella.
Európában évente 400 ezren halnak meg a szennyezett levegő miatt, és még többen szenvednek emiatt légzőszervi, illetve szív- és érrendszeri betegségekben. A rossz levegő évente több mint 20 milliárd euró kárt okoz az európai gazdaságnak