2012 sok szempontból izgalmas évszám, főként azért mert erre az évre több jóslat is irányul. Egyesek a maja naptár szerint megjövendölt világvégében hisznek, mások viszont a spiritualisták által előre jelzett szellemi megújulás, felemelkedés kezdetében. Utánajártunk, hogy ez az év mit hozhat egészségünk szempontjából, és ebben Dr. Lenkei Gábor orvos-író, egészségszakértő volt segítségünkre.
- Doktor úr, 2012-ben egyesek szerint világvége, mások szerint szellemi megújulás jön. Ön mit gondol erről?
- Én szeretem azt gondolni, hogy az a legjobb, ha sorsunkat leginkább magunk befolyásoljuk, és igyekszem is ez irányba is alakítani az életem és a jövőbeli környezetet. Ezzel együtt - ha már választani kell a két lehetőség közül - én abban bízom, hogy inkább a szellemi megújulás korszaka köszönt be és nem a világvége. (nevet)
- Ön mit jósol egészségünk szempontjából 2012-re?
- Mielőtt a jövő kilátásait latolgatnánk, szerintem érdemes megnézni, hogy mit értünk el eddig, hiszen abból lehet talán legjobban meghatározni azokat az irányvonalakat, amelyek mentén a jövő előre jelezhető. Az egyik oldalról az elmúlt években Európában egyre fokozódott az a nyomás, amely a természetes egészségvédő módszerek kiszorítását célozza, a másik oldalról viszont úgy látom a társadalom tudatossága mégis emelkedett ezekkel kapcsolatban.
Az Európai Unióban tavaly hatályba lépett a gyógynövények felhasználhatóságát erősen korlátozó rendelet. Nagyon ügyesen van kitalálva. Nem a gyógynövények forgalmazását korlátozzák, csupán nem lehet velük kapcsolatban semmilyen olyan állítást tenni, ami arra utal, hogy hasznos lenne bármire is, ami az egészséggel kapcsolatos.
Jelenleg folyik az egyéb természetes anyagokkal, mint például a vitaminokkal kapcsolatos egészségre vonatkozó állítások listájának tárgyalása. Ez egy olyan európai jogszabály lesz, ami meghatározza, hogy például a C-vitamin az egészségre gyakorolt hatásairól mit lehet mondani.
- És mit lehet?
- Valójában szinte semmit, mert azt a néhány állítást, amit engedélyez az Európai Unió, a hétköznapi emberek számára szinte semmit nem mond, hiszen kvázi orvosi szakszövegként van megfogalmazva.
Egy nagyon mókás, de inkább tragikomikus epizód történt nemrég éppen ehhez a jogszabálytervezethez kötődően, ugyanis az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) nem engedélyezte, hogy a vízről olyan állítást tegyenek az ásványvízgyártók, hogy napi 2 liter ásványvíz fogyasztása segít megelőzni a kiszáradást.
Persze, orvosként értem, hogy valóban van olyan betegségtünet, amikor a test valóban nem tud az emésztő rendszerből elegendő vizet felvenni és ilyenkor nem számít, hogy mennyit iszunk. Azonban egy ilyen ritka és szélsőséges helyzet miatt „törvényen kívülivé" tenni azt a tényt, hogy nagymennyiségű víz elfogyasztása segít az általános kiszáradás megelőzésében, kissé bizarr. Ilyen alapon levegővételről is elmondható, hogy nem előzi meg fulladásos halált, mert létezik olyan betegség, amikor valaki hiába vesz levegőt - például ciánmérgezés esetén - s mégis megfullad.
Ez az egész tulajdonképpen nagyon jól illusztrálja azt a lehetetlen helyzetet, ami ezen a területen kialakult. Az egészségmegőrzés területét nem lehet ilyen szabályozással épelméjűvé tenni.
A kultúrát két irányba lehet mozdítani. Az egyik, amikor nem gondolkodó, tudatlan robotokat igyekszünk létrehozni az emberekből, akik a „szaktekintélyek" törvénybe foglalt intelmei alapján tengetik mindennapjaikat, és csak azt csinálják, amit a „gondoskodó állam" számukra engedélyez és irányvonalként meghatároz.
A másik, amikor oktatással, ismeretterjesztéssel és adatszolgáltatással elérjük, hogy az emberek felvilágosult és szabad döntést tudjanak hozni az őket érintő kérdésekben. Ebben az esetben építő célok mentén sokkal jobb partnerei lehetnek az „államnak", mert nem félelemmel, korbáccsal és a törvény erejével kell kényszeríteni őket, hanem építő célok mellé lehet őket állítani saját akaratukból, belső kényszerből, ami sokkal erősebb indíttatás, mint a külső kényszer.
- Ön ez utóbbit igyekszik elérni az egészségmegőrzés területén.
- Igen, azért foglalkozom könyveimben ilyen részletesen az alapvető életfolyamatokkal, illetve bizonyos tápanyagok és anyagok ezekre gyakorolt hatásával, hogy a nem orvos képzettségű nagyközönség is megérthesse ezeket, és döntést tudjon hozni azzal kapcsolatban, hogy hogyan alakítja saját táplálkozását. Márpedig a megfelelő táplálkozással és testmozgással az egészség minden korábbi elképzelésnél nagyobb mértékben megőrizhető, a betegségek egy jelentős részét el lehet kerülni.
Hogy visszatérjek a kérdésére az előrejelzéssel kapcsolatban 2012-re, azt gondolom, hogy minden azon fog múlni, hogy merre sikerül elmozdítani az emberek gondolkodását. Egyre inkább „robotizálni" fognak minket, vagy szabadabb, felvilágosultabb gondolkodókká válunk.
Még nem is mondtam el, hogy jövő év első felében készül az Európai Unió megszavaztatni azt a rendeletet, amely maximálja a forgalmazható vitaminok mennyiségét. Ez nagyon súlyos közegészségügyi következményekkel jár majd, ha megtörténik.
Szóval minden rajtunk, egyszerű közembereken múlik, és azon, hogy vajon összefogunk-e, és felfejlesztjük-e az ismereteinket olyan mértékig, hogy ne téveszthessenek meg bennünket.
- Nemrég jelent meg a legújabb könyve „Koleszterin" címmel. Mennyire illek ez ebbe a koncepcióba?
- Ez a könyve az első darabja annak a tényfeltáró/ismeretterjesztő zsebkönyvsorozatnak, amelyben felhívom a figyelmet, hogy néhány manapság mindenhol sulykolt dogma valójában nem állja meg a helyét.
Azért a koleszterinről írtam elsőként, mert ezt az egyébként létfontosságú életfolyamatokban résztvevő anyagot méltatlanul okolják a szív és érrendszeri betegségek „főgonoszaként".
A könyvben mindenki számára érthető módon, példákkal illusztrálva bemutatom, hogy az jelenleg uralkodó elmélet nem állja meg a helyét.
A koleszterinszint csökkentő gyógyszerek forgalma a gyógyszeripar az egyik legjelentősebb bevételi forrása, nem véletlen, hogy a gyógyszermaffia ilyen hihetetlen lejárató propagandát folytat „szegény koleszterin" ellen. Pedig annak ellenére, hogy rengeteg emberrel szedetnek koleszterincsökkentőt, nem zuhant a szív és érrendszeri megbetegedések száma. Viszont komoly mellékhatás terhelésnek vannak kitéve ezek az emberek. A könyvben részletesen kifejtem ezt.
- Említette, hogy ez egy sorozat, milyen további részekre számíthatunk?
- Előkészületben van a következő kötet, amely a konyhasó állítólagos káros hatásaival kapcsolatban tár fel néhány ütős igazságot, különös tekintettel a magas vérnyomásban betöltött szerepére.
- És mi az összefüggés a só és a magas vérnyomás között?
- A könyvből ki fog derülni. (mosolyog).
- A könyvek kiadásán túl mik a tervei 2012-re?
- Szeretnék a Jog az Egészséghez Egyesület segítségével olyan széleskörű társadalmi kampányokat kezdeményezni, amelyek segítenek az embereknek megszerezni az ismereteket a tudatos döntések meghozatalához saját egészségüket illetően.