A tíz éve alakult Magyar Haltani Társaság viszonylag kis létszámú civil szervezet, ám aktivitásának köszönhetően egyre ismertebb, itthon s külföldön egyaránt. A honlapjáról kiderül, milyen sokan érdeklődnek a hírei után, számos látogató pedig kérdéseivel is fölkeresi a portált működtető szakembereket. Például azzal, hogy milyen halat sodort eléjük a horgászszerencse. A televízióban, a digitális és a nyomtatott sajtóban gyakran feltűnő „év hala” szókapcsolat meghonosítója ugyancsak ez a szervezet, melynek céljairól s tevékenységéről dr. Harka Ákost, a társaság elnökét kérdeztük.

Dr. Harka Ákos, a szervezet elnöke

-- Hogyan jellemezné a Magyar Haltani Társaságot?
-- Válaszként, ha nem is szó szerint, az alapszabályunkból idézek. Társaságunk a természetes vizek haltani vizsgálatával foglalkozó kutatók, valamint a velük összefogó, vizeinkért és halállományunkért felelősséget érző s tenni akaró személyek közös szervezete.
Célunk a Kárpát-medence természetes vizeinek halaira irányuló faunisztikai, ökológiai és természetvédelmi kutatások ösztönzése, valamint a természetes halállomány megóvásának és bölcs hasznosításának elősegítése. Másik nagyon fontos területe munkánknak a halak népszerűsítése s a velük kapcsolatos ismeretterjesztés.

-- A tudomány terén tehát három fő irányt tűztek ki: a kutatások ösztönzését, az eredmények közreadását és a vizek halállományának megőrzését. Kezdjük az elsővel: honnan van pénzük a kutatások finanszírozására?
-- Egyesületünk a befizetett tagdíjakból gazdálkodik, ennélfogva nemhogy finanszírozni, de még támogatni sem tudjuk anyagilag a kutatásokat. Szakembereinket a megoldást igénylő problémák fölvetésével ösztönözzük arra, hogy pályázatokkal teremtsék meg ehhez a lehetőséget. Így például amikor a külföldi genetikai vizsgálatok kiderítették, hogy a Petényi-márna korábban ismert elterjedési területén valójában három márnafaj osztozik, melyek közül kettőt eddig nem ismert a tudomány, szorgalmaztuk a téma hazai kutatásának megindítását. A társaságunk titkára, dr. Antal László által vezetett csoport végül szenzációs eredményt ért el: kimutatta, hogy a Körös vízrendszerében élő kistermetű márnák egy teljesen új, eddig ismeretlen fajt alkotnak. A bihari márnának elnevezett halfaj kizárólag a Körösök vízgyűjtőjén honos, ezért természetvédelmi szempontból különösen értékes.
-- Hogyan teszik közkinccsé kutatási eredményeiket?


2012 szeptemberétől napjainkig 122 országból látogatták meg a társaság honlapját

-- Évente országos szakmai tanácskozást rendezünk a Kárpát-medence és a szomszédos területek vizein folyó haltani kutatások eredményeinek ismertetésére és megvitatására. Évenkénti váltásban a Debreceni Egyetem agrárkampuszán, illetve Tiszafüreden, a Tisza-tó mellett tartjuk a Magyar Haltani Konferencia rendezvényeit. Ezeken a szakmabeliek nem csupán meghallgatják az eredményeket, hanem értékelik, kritizálják is azokat, így alakítva a szakmai közvéleményt.
Emellett van egy évente megjelenő folyóiratunk is, a Pisces Hungarici, amely lehetőséget teremt az új kutatási eredmények publikálására. A kötetenként 15-20 dolgozatot tartalmazó kiadvány kisebbrészt angol, zömmel magyar nyelven közli a cikkeket. Az angol nyelvű cím s kivonat azonban az utóbbiaknál is kötelező. Ezeket egy szintén angol nyelvű szemléző folyóirat, a Zoological Record mind beemeli adatbázisába, és ha a világ kutatói érdeklődnek – vegyünk egy jellegzetesen magyar példát – a lápi póc iránt, a kereső a mi kutatási eredményeinkről szóló cikkeket is „kidobja” számukra.
Periodikánknak az idén már a tizedik kötete lát napvilágot. Ezekből a társaság minden tagja kap egy példányt, emellett megküldjük az összes vízügyi igazgatóságnak, környezetvédelmi felügyelőségnek, az agrár-felsőoktatási, a biológus- és biológiatanár-képző intézmények könyvtársainak, s néhány múzeumnak is. Mindezt díjmentesen, hogy a bennük foglaltak tényleg közkincset képezhessenek.


-- Mit tudnak tenni a természetes vizek halállományának védelme érdekében?
-- Társaságunk a természetes vizek bölcs hasznosítását szerezné elérni. Bölcsnek az olyan gazdálkodás tekinthető, mely hosszú távon garantálja a halállomány fennmaradását és hasznosítását. Kutatóink jóvoltából igen sok információnk van a különböző halfajok állományának alakulásáról, s ezek alapján javaslatokat teszünk a természetvédelmi és horgászati jogszabályok alkotóinak. A nyúldomolykó, a kősüllő, a menyhal s a vágódurbincs fogására 2014-ben érvénybe lépett új szabályok például egyebek közt a mi javaslatainkat is figyelembe vették.
Elismerés számunkra, hogy a Magyar Országos Horgász Szövetség mellett a mi egyesületünk is megkap előzetes véleményezésre minden, halainkat érintő jogszabálytervezetet. Igyekszünk is ennek legjobb tudásunk szerint megfelelni, nem hallgatva el a véleményünket akkor sem, ha az eltér az eredeti javaslattól.
-- A tudomány művelése mellett a társaság másik fő tevékenysége az ismeretterjesztés. Ez hogyan, milyen területeken zajlik?
-- Például  elindítottuk az „év hala” választást 2009-ben. Ekkor még a társaság ötfős elnöksége döntött arról, hogy 2010-ben a nyúldomolykó legyen az év hala. Ettől kezdve azonban már csak jelölteket állítunk, a döntést a honlapunkon szavazó halbarátok hozzák meg. Eközben a halainkat kevésbé ismerő szavazók is megismerkedhetnek őshonos halainkkal, ugyanis minden évben három újabb őshonos fajt versenyeztetünk a választáson.
Habár olykor éles verseny is kialakul a természetvédők s a horgászok által támogatott védett, illetve fogható jelölt között, nem a győzelem a fontos. Az „év hala” választás célja az, hogy felhívja a figyelmet őshonos halainkra, ugyanis a nem őshonosak – például a törpeharcsák, a különböző gébek – gyakran mértéktelenül túlszaporodnak az előbbiek rovására.
Néhány éve egy rejtvényrovatot is beindítottunk, ennek célja a halismeret fejlesztése, mindenekelőtt a horgászok körében.
-- A horgászok számára legnépszerűbbnek a „Mit fogtam?” rovatuk tűnik. Szinte egymást érik a halakkal kapcsolatos kérdések, és a válaszaikat is sokan „lájkolják” a Facebook-oldaluk látogatói között is.
-- Ez az oldalunk tulajdonképpen szolgáltatást nyújt: beküldött fotók alapján segít a fogott halak azonosításában. Olykor tőlünk is rejtvényfejtést kíván, mert például a fényképről lemarad a hal farokrésze, nem számolhatók meg az oldalvonalán a pikkelyek, a horgász keze eltakarja a farokalatti vagy a hátúszót s így tovább, de olyan még nemigen fordult elő, hogy ne tudtunk volna segíteni.
-- Visszatérve a tudományos tevékenységre, vannak-e olyan kutatási eredményeik, amelyek a gyakorlatban hasznosulnak?
-- Pénzben kifejezhető hasznot elsősorban az alkalmazott tudományok eredményeitől vár a társadalom. Szakterületünkön ez a haltenyésztést jelenti. Társaságunk profiljába főként olyan alapkutatások tartoznak, melyek célja természeti értékeink feltérképezése, a vízi élővilágot veszélyeztető tényezők időben történő feltárása, a természetben lejátszódó folyamatok alaposabb megismerése. Ennek ellenére van rá példa, hogy a gyakorlatban is hasznosulnak eredményeink. Közéjük tartoznak a halfajok állományváltozásait és korösszetételét nyomon követő vizsgálatok, melyek alapot adnak a fenntarthatóságot biztosító jogszabályok megalkotásához.
De konkrét példát is említhetek a saját munkámból. Az Ajkán 2010-ben bekövetkezett vörösiszap-katasztrófa előtt Szepesi Zsolt kollégámmal – saját zsebből finanszírozva – feltérképeztük a Marcal s valamennyi mellékpatakja halfaunáját. Az eredmények ismeretében meg tudtuk mondani: nem kell milliókat költeni a Torna és a Marcal újratelepítésére, mert mellékpatakjaikban minden korábbi fajuk megtalálható. Azt is előre jeleztük, hogy a sűrű vízhálózatnak köszönhetően a vártál gyorsabb lesz a regenerálódásuk, ami be is igazolódott.
-- Végül még egy kérdés: kik lehetnek tagjai a szervezetnek?
-- Bárki tagja lehet egyesületünknek, akit érdekelnek a természetes vizeinkben élő halak, és szeretné tágítani velük kapcsolatos ismereteit.

Farkas Csaba