Kevesen tudják, hogy élénkít, sőt a nemi vágyat is növeli!
A csipkebogyó igazi vadon termő gyümölcs, nem termesztik kertekben vagy üvegházakban, így egész évben ki van téve a szél és az időjárás viszontagságainak, és élete a környezetében lévő növényekkel a termőtalajért és a napfényért folytatott szüntelen harcban telik el. Sok vitamint, tápanyagot és gyógyhatású anyagot tartalmaz, így a csipkebogyó kis magvai gazdagon el vannak látva életenergiával.
A vadrózsa (nálunk főleg a gyepűrózsa) Európa melegebb tájain mindenütt honos. Már a régi görögök is ismerték, és természetes gyógyszerként használták. A csipkebogyó tüskés bokra főleg az erdők szélén, utak mentén, sovány legelőkön, cserjésekben vagy az erdei aljnövényzetben található. Amikor termései ősszel már teljesen érettek és piroslóan világítanak, akkor jött el gyűjtésének ideje.
A homoktövisen kívül nincs még egy olyan gyümölcs, amelyik olyan sok C-vitamint tartalmazna, mint a csipkebogyó, „Észak narancsának” is nevezik. Emellett sokféle értékes, biológiailag aktív, gyógyhatású anyagot is tartalmaz, mint például likopint, amely egyfajta karotin, az A-vitamin provitaminja (előanyaga). Az ebből keletkező A-vitamin védi a sejteket a szabad gyökök károsító hatásai ellen, a szaruhártyát a kiszáradástól, a nyálkahártyákat a vírusok és a baktériumok okozta fertőzésekkel szemben. A csipkebogyó még egy fontos antioxidáns anyagot tartalmaz, és ez az E-vitamin. További értékes tápanyagai a B1-„idegvitamin” (fontos a koncentrációs képességhez), a kalcium (a csontok és fogak fontos építőköve) és a vas (döntő szerepe van a vérképzésben és a sejtek oxigénellátásában).
A benne lévő kalcium, rutinum (P-vitamin) és C-vitamin kombinációja a csipkebogyót a parodontosis (fogínysorvadás) és más fogínybetegségek, mint például a fogínyvérzések, természetes gyógyszerévé avatja.
• véd a fertőzések és a meghűlés ellen
• erősíti az ereket, segít a vénák, a visszér betegségeiben
• használ fogínyvérzés és fogínysorvadás ellen
• javítja a sejtek oxigénellátását
• jó az idegi működésre, a koncentrációs képességre
• serkenti a libidót és a nemi potenciát
Frissen szedett csipkebogyó ősszel vagy késő ősszel kapható a piacon. A szárított csipkebogyót természetesen egész évben árusítják a gyógynövényboltokban. A csipkebogyót hideg vízzel mossuk meg, majd megtisztítása után a gyümölcsöket egyenként vágjuk fel, és minden aszmagot gondosan távolítsunk el. A gyümölcsrészt kevés vízben kb. 15 percig főzzük, majd szűrjük át. Az így nyert gyümölcsbél lekvárnak, szörpnek vagy desszertnek készíthető el. A megszárított aszmagok tea készítéséhez használhatók fel. Az aszmagok szőrei viszketést válthatnak ki. Ezeket gondosan el kell távolítani, mert a bennük lévő cserzőanyag emésztési zavarokat okozhat.
A csipkebogyó általában serkenti a belső elválasztású mirigyek, így az agyalapi mirigy, a pajzsmirigy és a mellékvesék hormontermelését. Különösen a meghűlések megelőzésénél tesz jó szolgálatot a csipkebogyó. A friss vagy szárított csipkebogyóból hideg vizes kivonatot készítünk fele-fele arányban hársfavirággal összekeverve, kitűnően védi az immunrendszert. Mind a két gyógynövény leginkább tea formájában alkalmazva hatásos. Különösen a veszélyes időszakban, amikor a hűléses és más vírusbetegségek gyakran fordulnak elő, igyuk ezt a teát rendszeresen.
