Számos helyen látni üres, kipusztult, elhagyott fészkeket. Ezek száma évről évre növekszik. Az ezredforduló környékén félmillió fecske élt Magyarországon, s e mennyiség mára megfeleződött – részben itthoni, emberi hatások, részint a vándorláskor elszenvedett veszteségek miatt. Ha a folyamat így megy tovább, néhány éven belül csak alig pár ezres lesz a fecskék létszáma az országban! De azért vannak, akik tesznek a fecskékért.

Köztudott, hogy falvakban egyre kevesebben tartanak háziállatokat, így kevesebb a légy, a városokban pedig irtják a szúnyogokat, így kevesebb a szúnyog, nincs mit enniük a fecskéknek – a globális éghajlatváltozás eseményei pedig a vonuló fecskék számára jelentenek katasztrófát. De azért van remény. A dél-zalai Sormáson például már harmadik éve helyeznek ki mesterséges fecskefészkeket egy vállalkozás épületének eresze alá. Ugyanis – mondja Darázsi Zsolt, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület (MME) Zala Megyei Helyi Csoportjának titkára – a vállalkozás tulajdonosa felfigyelt arra, hogy a madarak által, természetes úton épített fészkek egyre-másra esnek le, így a költések zöme meghiúsul.
-- Amikor láttam a fészekalj-pusztulásokat, felhívtam a tudakozót, hogy mi a madártani egyesület telefonszáma, s az egyesület segítségét kértem – ismerteti az előzményeket Farkas Ferenc, a vállalkozás tulajdonosa.
Darázsi Zsolt, az MME helyi csoportjának titkára rögtön tudta is a megoldást: mesterséges fészkeket kell kihelyezni; ilyenek egyébként a szervezet boltjában is kaphatók. Ma már hatvan műfészek van odaerősítve a vállalkozás eresze alá, és vígan költenek benne a madarak. A kihelyezett fészkek egyébként félig nyitottak, mint amelyeket a füstifecske készít, s ezeket – lévén az itteni fecskék molnárfecskék – a madarak „fel is falazták”, hogy csak a ki-bejárást biztosító lyuk maradjon szabadon. A fecskék különben azért kedvelik kiemelten ezt a helyet, mert a vállalkozáshoz közel ott az egykori téesz telepe, a sok léggyel, ami táplálékot biztosít számukra.

Zalából most ugorjunk át Csongrádba. Dr. Molnár Gyula, az MME Csongrád Megyei Helyi Csoportjának elnöke egy szellemes eljárást ismertet, amivel itteni madarászok mentették meg egy eltávolításra ítélt fecskekolónia utódait. Egy Szeged-közeli benzinkút – melynek a neonlámpái burkolata mellé csapatosan fészkeltek a molnárfecskék -- épp átalakítás alatt volt, amikor a fecskéék a költés kellős közepén jártak: egyik fészekben még tojások lapultak, a másikban már fiókák hangoskodtak, és így tovább.
A szervezet engedélyt kért s kapott a hatóságtól a tojások, fiókák áttelepítésére. Hosszú rúd végére apró tükröt és világítóalkalmatosságot szereltek, így bevilágítottak a város más, fecskék számára veszélytelen területein költő molnárfecskék fészkeibe, s a tükörből láthatták, mely fészekben vannak tojások, és mely fészekben fiókák. A benzinkútról eltávolított fészkekből a tojásokat, szétosztva, begurították a más, nem veszélyeztetett területen költő molnárfecske-fészkekbe, ahol fiókákra leltek, azok a már fiókáikat gondozó párok otthonaiba kerültek. A felnőtt madarak elfogadták sajátjaikként az új tojásokat illetve fiókákat – és nevelték őket tovább.

Olyan helyről is tudunk, ahol, bár egy részét leverték – engedéllyel – azok, akik számára akadályozó tényezőt jelentettek a fecskék, de azért a fészkek nagy hányada megmaradhatott. Ez Makó, ahol az úgynevezett Bérpalotán Közép-Európa második legnagyobb molnárfecsketelepe lelhető. Itt sok fészket levertek ugyan a munkások, még a fecskék megérkezése előtt, az egyik bejárat fölül, s dróttal meg is akadályozták a madarak újra odafészkelését -- de a fészektelep madárotthonainak elsöprő többsége maradt. (Persze, az igazi megoldás a fészkek alá erősített deszka, az ún. fecskepelenka lett volna, ami felfogja a pottyanó ürüléket.) Szentesen pedig a Fehér Ház tavalyi felújításakor tekintettek el a rekonstrukciót végzők attól, hogy a fészkeket leverjék a pótolandó kis díszítések helyéről. Bár úgy tűnt, ezzel csak az adott évi fecskeszaporulat maradhat meg, elképzelhető: az illetékesek fecskeszeretetét felkeltették a munkájukat végző szülők és az első szárnypróbálgatásaikat tevő fiókák: a fészkek idén is maradtak a helyükön.
Vagy csak feledékenyek lettek volna a fészkekkel kapcsolatban a leverésüket fontolgatók? Bízzunk benne, hogy nem!

Farkas Csaba