A már meglévő kutakat 3000 forintos eljárási díj ellenében utólag be lehet jelenteni és legalizálni. Aki ezt elmulasztja, azzal 300.000 és egymillió forint közötti vízgazdálkodási bírságot fizettethetnek!
Több vízgazdálkodási rendelet is módosult, többek között az is, ami az évi 500 köbméternél nem több vízkivételű, kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemelő kutakról szól. Ezekre a helyi jegyzőnek kell engedélyt adni.
A már meglévő kutakat 3000 forintos eljárási díj ellenében utólag be lehet jelenteni és legalizálni. Aki ezt elmulasztja, azzal 300.000 és egymillió forint közötti vízgazdálkodási bírságot fizettethetnek!
A kisebb kutaknál az engedélyezési eljáráshoz szükséges adatlap elkészíttetése megállhat 70-80 ezer forint is lehet.
Az űrlapon meg kell majd adni azt is, hogy a tulajdonos melyik idényben naponta hány köbméter vizet vételez majd a kútból, van-e a kútnak aknája, illetve milyen szivattyúval és milyen átmérőjű csövön továbbítja a vizet a házba vagy pedig a locsolóhoz. Meg kell határozni a kút maximális vízhozamát, és fotódokumentációt is kell mellékelni, utána pedig azt alá kell írni a tulajdonosnak.
Akinek még nincs engedélye a kertjében lévő fúrott kútra, mielőbb érdeklődjön az önkormányzat jegyzőjénél, hogy mi a teendője.
A települési önkormányzat jegyzőjének engedélye szükséges :
a) olyan kút létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez, amely a következő feltételeket együttesen teljesíti:
aa) a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló kormányrendelet szerint kijelölt, kijelölés alatt álló, illetve előzetesen lehatárolt belső, külső és hidrogeológiai védőidom, védőterület, valamint karszt- vagy rétegvízkészlet igénybevétele, érintése nélkül, és legfeljebb 500 m3/év vízigénybevétellel kizárólag talajvízkészlet vagy parti szűrésű vízkészlet felhasználásával üzemel,
ab) épülettel vagy annak építésére jogosító hatósági határozattal, egyszerű bejelentéssel rendelkező ingatlanon van, és magánszemélyek részéről a házi ivóvízigény vagy a háztartási igények kielégítését szolgálja, és
ac) nem gazdasági célú vízigény;
b) az ab) pontban szereplő házi ivóvízigény kielégítését szolgáló kúthoz tartozó, víztisztítási feladatokat ellátó vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez;
c) az 500 m3/év mennyiséget meg nem haladó, kizárólag háztartási szennyvíz tisztítását és a tisztított szennyvíz elszikkasztását szolgáló vízilétesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, fennmaradásához és megszüntetéséhez.”
A kötelező bírságkiszabás alóli mentességi időszak 2020. december 31-ig tart.
Minden más esetben a vízügyi és vízvédelmi hatáskörrel rendelkező hatóság, azaz a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság engedélye szükséges. Vízjogi engedélyt úgy kaphat, ha kérelmet terjeszt elő a Jegyző hatáskörében eljáró Műszaki Osztálynál.
A fennmaradási engedélyezési eljárás iránti kérelem benyújtása előtt dokumentációt kell készíttetni a vízjogi engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalmáról szóló 41/2017. (XII. 29.) BM rendelet (a továbbiakban: BM rendelet) 2. sz. melléklet II. A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó kutak vízjogi üzemeltetési és fennmaradási engedélyezési eljáráshoz szükséges dokumentáció tartalma szerint.