Az energiaszegénységi rangsorban a második legrosszabb helyen van Magyarország

Az uniós országok zömében jelentős az energiaszegénység, lakosaiknak a többsége nem képes elég melegen tartani otthonát, az Open Exp hiánypótló új kutatása szerint, amelyet a "Jog az energiához” szakmai szövetsége frissen publikált.

A 2018-as adatok alapján készített új rangsor megerősíti, hogy az energiaszegénység még mindig súlyos kérdés Dél- és Kelet-Európában. Magyarország a sereghajtók között van a négy energiaszegénységi mutatóból kettő esetében: a háztartási energiakiadások a jövedelmek magas százalékát viszik el és rosszul szigetelt tetejű lakásokban élünk. Ezzel Magyarország az utolsó előtti helyet foglalja el a négy mutatóból összesített Európai Háztartási Energiaszegénységi Index (EDEPI) Uniós rangsorában. Az összesítésben sereghajtó Bulgária lett, ahol a maradék két mutató – télen képtelenek elég melegen tartani otthonukat, ill. nyáron pedig elég hűvösen – is kiugróan magas energiaszegénységi értéket mutat. A skandináv országok végeztek a lista élén, szomszédunk Ausztria a negyedik.

Fő tanulságok:

● A háztartási energiakiadások aránya növekszik Európában, főleg az alacsony jövedelmű családokban – az ő kiadásaik 33%-kal nőttek 2000 és 2014 között [2];
● Egyértelműen elválik Észak és Nyugat-Európa a Dél- és Kelet-Európától energiaszegénység terén; társadalmi-gazdasági tényezők nagyobb szerepet játszanak a magas energiaszegénységi szintekben, mint az időjárás;
● Az erősebb építési szabályozással és magasabb egy főre eső GDP-vel rendelkező országokban alacsonyabb az energiaszegénység;
● A rangsor végén teljesítő országok mind télen, mind nyáron szenvednek az energiaszegénységtől.[3]

"Sok uniós országban, láthatóan Magyarországon is, a politikai akarat hiányzik az energiaszegénység átfogó enyhítésére. Szükség lenne például a rászorulók otthonainak szigetelésének és tiszta fűtési módjainak támogatására, hiszen ők nem tudnak önerőből vagy hitelből beruházni ilyen fejlesztésekbe. Az eddig benyújtott nemzeti energia- és klímatervekben – az előírások ellenére – nincs az energiaszegénység kezelését célzó célkitűzés, egy országot kivéve. Pedig több uniós ország, köztük Magyarország is küszködik, hogy elérje a vállalt nemzeti energiahatékonysági célt 2020-ra, és a 2030-as uniós cél még több komoly intézkedést kíván [4]." – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia csoportvezetője.

"Rendkívül fontos, hogy olyan beavatkozások szülessenek az energiaszegénység enyhítésére, amelyek az érintettekkel való folyamatos párbeszéden alapulnak. A szegénységben érintett emberek elérésében, bevonásában szükség van a vidéken működő, együttműködésre nyitott civil szervezetek megerősítésére, újak létrehozására, hiszen az energiaszegénység elsősorban a vidéki lakosságot sújtja Magyarországon” – mondta Jász Krisztina, a Magyar Szegénységellenes Hálózat tagja.

Kutatási adatok: www.openexp.eu/eepi
Forrás:  Magyar Természetvédők Szövetsége (MTVSZ), mobil: 70/340-8997, email: [email protected]