Száz évvel ezelőtt még természetes volt, hogy hűtőkamra, hűtőláda nélkül kellett biztosítani a család élelmiszer ellátását ősztől tavaszig. Egyetlen lehetőség volt: megtermelni, betárolni, tartósítani az élelmiszert. A parasztház padlása, kamrája tárolóként szolgált, ahol lehetett, vermet, pincét ástak.
Miért válasszuk tárolásra is a BIO-t?
A biotermékek fogyasztásának előnyeiről sokszor írtunk, de honlapunkon is sok információt talál erről a szerteágazó kérdésről. Az alábbiakban szeretnénk néhány téli tárolás szempontjából fontos tényezőt kiemelni.
Tapasztalatok és laboratóriumi mérések (lebomlási kísérletek) szerint is a biotermékek jobban tárolhatók, mint nem bio megfelelőik. Ennek egyik oka az öntözés. Ökológiai gazdálkodásban nagyban törekednek a talaj vízmennyiségének megőrzésére (pl. talajtakarással, agrotechnikával), ahonnan a növény folyamatosan veszi fel a vizet. Így a mikrobiológiai bomláshoz szükséges víz kisebb mennyiségben van jelen. Tapasztalatok szerint az ökotermékeknél lassabban megy végbe a természetes vízveszteségből adódó zsugorodás és száradás is, valamint mikrobiológiai ellenálló képességük is jobb.
A másik minőségi befolyásoló tényező maga a tápanyag-utánpótlás. Az ökológiai tápanyag-utánpótlási rendszerben, a természetes anyagokból a növény lassabban, kiegyensúlyozottabban veszi fel a tápanyagokat - elsősorban a nitrogént -, így szövetei szilárdabbak, szárazanyagban gazdagabbak lesznek, ennek következtében a bomlási folyamatok is lassabban mennek végbe. A kiegyensúlyozott tápanyagellátással a szövetek szerkezete is erősebb lesz, amely szintén a jobb eltarthatóságot szolgálja. Ökológiai gazdálkodásban a terület nincs növényvédőszerekkel kezelve, ezért a növények saját ellenálló képessége előtérbe kerül. A zöldségek és gyümölcsök úgynevezett fitovegyületeket termelnek, melyek segítenek a környezeti stresszhatások kiküszöbölésében és azok túlélésében. Végeredmény: erősebb, ellenállóbb növény a tárolás során is.
Mit nem tárolhatunk egy légtérben?
Tárolás során a legnagyobb bajkeverő az alma, pontosabban a belőle felszabaduló, érésgyorsító hatású etiléngáz, ami az érésgyorsítás mellett a sárgarépát meg is keserítheti. Az alma lehetőség szerint kerüljön külön tárolóba, ahol gyakran szellőztetünk.
A hagymafélék nagyon érzékenyek a levegő páratartalmára, kevésbé kényesek viszont a hőmérsékletre, így csak száraz levegőjű helyen állnak el tavaszig. Nem érdemes a gyökérzöldségeket és a hagymaféléket közvetlenül egymás mellett tárolni, mert a zsugorodás folyamán elvesztett víz emeli a páratartalmat és rontja a hagyma esélyeit. Az alma és a gyökérzöldségek alacsony páratartalom mellett kiszáradnak.
A tároló helyiségünkben vagy a tárolónkban törekedjünk az egyenletes hőmérsékletre, mivel a nagyobb ingadozások, fagyások-kiengedések a legerősebb szövetszerkezetű növényeket is megviselik.
Hidegcsapdázás
Ha este vagy hajnalban nyitva hagyjuk a pince, kamra vagy más tároló tér ajtaját, a helyiség lehűl, egyben alaposan kiszellőzik. Különösen tavasszal hasznos, amikor a nappalok már melegek, de még erős az éjszakai lehűlés. Vigyázzunk, mert nagy hidegben, ha túl sokáig szellőztetünk, túllőhetünk a célon, a burgonyában lévő keményítő ugyanis gyorsan elkezd átalakulni.
Lassú kiolvasztás
A fejes káposzta, lilakáposzta, kelkáposzta, vöröshagyma, fokhagyma elviseli, ha tárolás közben egy-két fokkal fagypont alá hűl. Ezzel együtt jobb, ha takarással (pl. régi szőnyeg, paplan) védjük az átfagyástól. Ha ez mégis bekövetkezett, hagyjuk, hogy nagyon lassan olvadjon ki, mert így kevésbé puhul meg.
Gondoljunk az állatokra!
Az almacsutkát, sütőtök magot, molyos diót tegyük ki a madaraknak!
Bio zöldségek és gyümölcsök téli tárolásával kapcsolatban figyelmébe ajánljuk ingyenesen letölthető e-bookunkat.
