A cikk első része az időskor során megjelenő leggyakoribb problémákkal, valamint az öregedést gyorsító tényezőkkel foglalkozott. Most nézzük, hogyan lehet késleltetni az öregedés folyamatát!
A tudomány nem tudja a pontos választ arra a kérdésre, hogy miért öregszik az ember, ezért a gerontológiai vizsgálatok nagyban építenek olyan emberek megfigyelésére, akik esetében az öregedés folyamata jelentősen eltér a megszokottól. Egyes ritka betegségekben például felgyorsul az öregedés, így a változások kialakulása jobban megfigyelhető. Ilyen betegség a progéria, melyben a páciensek belső órája mintegy hétszer gyorsabb, mint egy egészséges ember esetében. Ezeknek a gyerekeknek a testi állapota pár év alatt olyanná válik, mint a 60-70 éveseké, és időskorra jellemző betegségek (magas vérnyomás, érelmeszesedés, szívbetegségek) alakulnak ki. Átlagéletkoruk 12-13 év, addigra megőszülnek, ráncossá válnak és általában szívroham vagy agyvérzés következtében halnak meg.
A kutatás másik irányát azoknak a megfigyelése jelenti, akik hosszabb ideig élnek, mint az emberek többsége. A Földön három olyan helyet vizsgáltak, ahol igen hosszú ideig éltek az emberek: a pakisztáni Hunza-völgy, az ecuadori Vilcabamba-völgy és a Kaukázus. Az emberek mindhárom területen a civilizációtól elzártan éltek, sokuk kora meghaladta a 100 évet is. A Hunza-völgyben például 90 év volt az átlagéletkor, és a nők még 65-70 éves korukban is szültek. Egyik helyen sem fordult elő rák, magas vérnyomás, szívroham vagy cukorbetegség. Az életmódjuk is nagy hasonlóságot mutatott. Kevés ételt fogyasztottak, ami főleg zöldségekből és gyümölcsökből állt, és azt is sokszor nyersen ették. Kevés tejet is ittak, azonban a fehérjefogyasztás nem haladta meg a napi 30-35 grammot. Idősebb korukban is rendszeresen mozogtak a mindennapi teendők ellátása érdekében, a tiszta levegő és a tiszta ivóvíz pedig a civilizációtól való távolság miatt biztosított volt számukra. (Azóta ezekre a területekre is beszivárgott a nyugati életmód, így megjelentek a civilizációs betegségek, és elkezdett csökkenni az átlagéletkor is).
Az emberiség régóta keresi a hosszú élet titkát, és a modern kori kutatások is azt mutatják, hogy lehetséges nem betegség miatt, hanem végelgyengülésben meghalni. Nagyon sokat tehetünk azért, hogy elkerüljük szervezetünk korai elhasználódását, és hosszú, egészséges életet tudjunk élni. A kutatók szerint három fő tényező befolyásolja az ember élettartamát: a szülőktől örökölt genetikai adottságok, az életmód és a gondolkodásmód. Genetikai adottságainkon akár 30-40 évvel változtathatunk az életmód és a gondolkodásmód révén: önpusztító életmód mellett ennyivel megrövidíthetjük, míg helyes hozzáállással ennyivel hosszabbá tehetjük életünket.
Az öregedést késleltető tényezők
Dr. Christoph Wilhelm Hufeland német orvos-természetgyógyász szavaival élve „csak az válik javunkra, amit megemésztünk, nem pedig az, amit megeszünk”. A túlevés rontja az emésztés hatékonyságát. Az optimális a félig telt gyomor, vagyis csak addig szabadna enni, amíg megszűnik az éhségérzet. Érdemes lassan enni, és minden falatot alaposan megrágni.
Minőségi szempontból sem mindegy, mit fogyasztunk. Dr. Colin Campbell több évtizeden át kutatta patkányokon a Cornell Egyetemen az étrend egészségre gyakorolt hatását, és azt figyelte meg, hogy a magasabb fehérjetartalmú étrenden tartott állatok könnyebben betegednek meg és rövidebb ideig élnek, mint az alacsonyabb fehérjetartalmú étrenden tartott társaik. Minthogy az állati eredetű ételek magas fehérjetartalommal rendelkeznek, a vizsgálatok alapján érdemes ezeket elhagyni az étrendből, ha hosszabb ideig szeretnénk élni.
A statisztikai eredmények is azt mutatták, hogy a növényi étrenden élők átlagéletkora mindkét nem esetében várhatóan mintegy 10 évvel hosszabb a vegyes táplálékon élőkéhez képest. Ráadásul a nyersen fogyasztott zöldségekben és gyümölcsökben sok antioxidáns található (pl. C-, E-vitamin, szelén), amely megköti az emésztés során keletkező szabadgyököket. Böjtnapok vagy böjtkúrák beiktatása is fiatalító hatással bír szervezetünk számára.
Sokféle magas vitamin- és nyomelemtartalmú, gyógyító és fiatalító hatású étel található. A csipkebogyó, amelyet csak áztatni szabad, hogy az antioxidáns-tartalma ne csökkenjen, B- ,K- és C-vitamin-tartalma révén fontos szerepet játszik az immunrendszer erősítésében és a kollagén épen tartásában. A fokhagyma értisztító, vérnyomáscsökkentő, baktérium- és vírusölő hatású, féreghajtásra is kiváló. A népi gyógyászatban kúraszerű alkalmazása javasolt évente kétszer. Ennek során 6 héten át napi 3 gerezd fokhagymát fogyasztunk el egészben vacsora előtt, utána elrághatunk 1-2 szem szegfűszeget a kellemetlen szagok enyhítésére. A rozs magas ásványianyag-tartalma miatt ajánlható, rosttartalma pedig a székrekedés megakadályozásában játszik szerepet. A keleti gyógyászatban a ginzeng, az alga, a szezám és a barna rizs fiatalító hatását szokták gyakran igénybe venni.
Testünk nagy része víz, és a víz „nem öregszik”. Csecsemőkorban ez az arány még 80 százalék körül van, idősödve akár a felére is lecsökkenhet. A bőséges folyadékfogyasztás fenntartja a keringés stabilitását, támogatja a veséket a vér megtisztításában, és rugalmasan tartja a porcokat, elősegítve a fájdalommentes mozgást.
A rendszeres testmozgás javítja az életminőséget és segít elkerülni számos olyan megbetegedést, amelyek idő előtti halálhoz vezetnek, mint amilyen a magas vérnyomás vagy a cukorbetegség. A kort és az általános erőnlétet figyelembe véve javasolt heti 3-4 alkalommal fél-egy órás intenzív mozgást végezni. Még jobb, ha ez a mozgás örömet okoz, vagy társaságban végezzük, és nem csupán feladatként éli meg az ember. A túlzásba vitt mozgás ugyanakkor hosszú távon árthat az egészségnek.
Érdekes megfigyelés, hogy az alacsonyabb hőmérséklet fiatalít. A kutatók hipotézise szerint több ezer éve még alacsonyabb volt az ember testhője. Az mindenesetre biztos, hogy a tartósan 20 oC fölötti külső hőmérséklet megterheli a szervezetet, az egészséges szobahőmérséklet 16–18 oC. A természetgyógyászat fiatalító, energetizáló hatása miatt javasolja a váltózuhany, vagy a hidegvizes ledörzsölés alkalmazását.
Az időskori problémák enyhítésére a homeopátiát is segítségül hívhatjuk. A memória gyengülése esetén Gingko biloba D6 alkalmazható napi 1×5 golyó dózisban több hónapig. Ízületi merevség és kopás kúrálására napi 2×5 golyó Rhus toxicodendron D12 szükséges a panaszok megszűnéséig. Székrekedéses panaszokon este elszopogatott D12-es erősségű Natrium muriaticum tud segíteni. Csontritkulás megelőzésére a rendszeres testmozgás mellett havi váltásban napi 2×5 golyó D6-os erősségű Calcium fluoratum és Calcium phoshoricum a megfelelő szer.
A pszichés és mentális állapot is kihat az ember öregedésére. Érdekes megfigyelés, hog az öregedés folyamatára hatással vannak az öregedésről alkotott elképzelések is. A nyugati társadalmakban betegséggel és kiszolgáltatottsággal járó, kikerülhetetlen, rossz folyamatként tekintenek rá. Azokon a területeken, ahol ez a hit nem alakult ki, lassabban megy végbe az öregedés folyamata. Azok az emberek, akik derűlátók, optimisták és örömet lelnek a mindennapokban, hosszabb ideig élnek. Segítséget jelent a memória frissen tartásában az elérhető, értelmes célok kitűzése és megvalósítása is.
Megfigyelték továbbá, hogy a harag, a düh és az egoizmus megbetegítő, míg a türelem, a tolerancia és az önzetlenség fiatalító hatású. Ennek alapjául egy kaliforniai vizsgálat szolgált, melybe 600 férfit, köztük 200 szívbeteget vontak be. A vizsgálat során különféle kérdésekre kellett válaszolniuk, és feltűnt, hogy a szívbetegek kiemelten sokszor használták az „én”, „enyém”, „nekem” kifejezéseket.
Az idősödés tehát nem feltétlenül jelent egyet a betegségekkel, a magánnyal és az életminőség romlásával. Soha nem késő! Mielőbb érdemes az öregedéssel kapcsolatos elképzeléseinket végiggondolni és felülírni, és az egészséget szolgáló életmód és gondolkodásmód mellett dönteni.
Váradi Tibor és a Napfényes Gyógyközpont munkatársai
