A böjt az emberiség történelmében évezredek óta része a vallási, spirituális gyakorlatoknak. A legújabb tudományos kutatások kimutatták, hogy a kalória bevitel korlátozása számos krónikus betegség, anyagcserezavar leküzdésében hatásos módszer. Yoshinori Ohsumi Nobel-díjas sejtbiológus írta le az autofágiának nevezett sejten belüli folyamatot, amely pozitív hatással van a sejtek megújulására és az öregedés lassítására. Ezt a folyamatot aktiváljuk böjtöléssel és testmozgással.

Vallási és szellemi meggyőződésektől vezérelve évezredek óta böjtölnek az emberek. A böjtölés spirituális értelemben a megtisztulás, önmegtartóztatás, befelé fordulás, a megújulás szimbóluma. A böjt csodálatos hatását felismerve egyre többen élnek ezzel az egyszerű gyógymóddal, amelyet már Hippokratész, az orvostudomány atyja is előszeretettel alkalmazott betegei javára.
  A böjt jelentheti bizonyos ételektől pl. a hústól való tartózkodást vagy a teljes ételmegvonást rövidebb-hosszabb időszakra. Az időszakos böjtöt (Intermittent fasting) amikor 16 órás étkezési szünet után 8 órában veszünk magunkhoz ételt, akár egy életen át folytathatjuk. Fontos, hogy a hosszabb idejű böjtre készüljünk fel testileg, lelkileg egyaránt és biztosítsunk ehhez nyugodt körülményeket. A böjtölés után fokozatosan, könnyű ételeken keresztül térjünk vissza a normál étkezéshez.

 
Mi történik a sejtjeink mélyében amikor éhezünk?
  Régóta ismert, hogy az alacsony kalóriatartalmú táplálkozást folytató állatok tovább élnek, mint azok, amelyek sokat esznek. A kalóriamegvonás hatására, túlélésük érdekében a sejtek elkezdik saját sejtorganellumaikat, fehérjéiket felemészteni. Ezzel a sejten belüli folyamattal a sejtek energiához jutnak és egyúttal felemésztik sérült, kórosan elváltozott sejtalkotóikat, hibás molekuláikat. Ezt a sejten belüli újra feldolgozó mechanizmust hívják autofágiának, kutatásáért Yoshinori Ohsumi japán sejtbiológus 2016-ban Nobel díjat kapott. A 12 - 24 órán át tartó böjt beindítja a sejtekben az autofágiát, mely nemcsak energiát szolgáltat, hanem segíti a sejtek megújulását, túlélését, lassítja az öregedést. Aki gyakran böjtöl, az hosszabb, egészségesebb élettartamra számíthat.

Milyen fontos változások következnek be testünkben a böjt hatására?
  A sejtek ismét érzékenyekké válnak az inzulinra, csökken az inzulinrezisztencia, normalizálódik a vércukor, normalizálódik a vérnyomás. Zsírraktáraink mobilizálódnak, a ketontestek szintje emelkedik, a mitokondriumok zsírt égetnek és ez testsúlycsökkenést eredményez. Csökken a gyulladás a szervezetben, beindul a sejtregeneráció, aktivizálódnak az őssejtek is, az egész szervezet megfiatalodik.
 Az autofágia hibái olyan betegségekhez vezet, mint a cukorbetegség, a rák, krónikus gyulladással járó kórképek, az Alzheimer, Parkinson kór, depresszió, krónikus fáradtság szindróma és az öregedés felgyorsul. Oshumi azt is bizonyította, hogy a testmozgás szintén autofágiát indít be a szervezetben, lehetővé téve a sejtek számára a kijavító funkciókat.

Hogyan támogassuk szervezetünket a böjtölés időszakában?
A salakanyagok könnyeben tudnak távozni a sejtekből, ha a sejthártyák rugalmasak. Pótoljunk ezért omega-3 zsírokat minden nap. A méregtelenítéskor nehézfémek szabadulhatnak fel, kivezetésükre a huminsavak alkalmasak. Támogassuk a vese működését gyógyteák, zöldséglevek fogyasztásával. A máriatövismag olajjal, keserű anyagokkal a májműködést, epekiválasztást segíthetjük. A beöntés különösen a székrekedésre hajlamos egyének számára ajánlott a böjt kiegészítésére. A bőrünkön át történő méregtelenítést a masszázs, szauna élénkíti.
A várandósok, nehéz fizikai munkát végzők, az inzulinnal kezelt cukorbetegek ne böjtöljenek!

Összeállította:
Dr. József Erika