Bizonyos élőlények irigylésre méltó kort élnek meg. Sőt van egy, ami meg sem hal!

Noha az ember a legfejlettebb főemlős, valamiben mégsem képes túlszárnyalni az állatokat. Ez pedig az élettartam.

Számos tudományos kutatás foglalkozik az állatok korával. Bizonyos élőlények ugyanis irigylésre méltó életkort, akár több száz évet is megérnek. Némelyikük 10 000 évig él, ám akadnak olyanok is, amelyek csak néhány napig. 

Állatéletkor-rekordok 

A legöregebb elefánt 70 éves volt. A legöregebb kakadu 115 évet élt. Elképesztő számok. És amíg az elefánt akár a 70. születésnapját is megérheti, addig az egér legfeljebb 4 évet élhet. Hogy miért? A szürke óriás valószínűleg nyugodt vérmérsékletének köszönheti az emberéhez hasonló életkort. Mivel vándorló állat, könnyen odébbállhat, hogy élelemben gazdag területeket keressen. Nincs természetes ellensége, így többnyire nem kell rá vadászó ragadozóktól tartania.

Ezzel szemben az egérnek egészen más sors jutott, hiszen számos állat számára ő a főfogás. Nem csoda hát, ha a stressz mindennapos az életében. Az apró rágcsáló folyamatosan élelmet keres. Mindennap testtömege 30%-ának megfelelő magvat fogyaszt el, így egyetlen lehetőséget sem hagyhat ki, ha finom falatokat talál.

Őskori élőlények

A déli-sarki tengerben található egy óriás szivacsfajta, a Scolymastra joubini, amely akár 10 000 évet is megérhet. Ennek az a magyarázata, hogy ez a többsejtű tengeri élőlény képes az anyagcseréjét majdnem teljesen lelassítani, szinte egyáltalán nem mozog, és több száz év alatt jóformán semennyit sem nő. Kivételes kora azonban egyáltalán nem irigylésre méltó. Egy ilyen ősszivacs élete ugyanis eseménytelen. Napjait nagyjából 200 méter mélységben tengeti, ahova már egyáltalán nem jut fény, és a hőmérséklet mindössze 2 Celsius-fok.

Akinek alig jut pár óra

A Tiszán látható a kérészek csupán néhány napig tartó különleges násztánca. Noha sokan úgy vélik, ezek a rovarok a legrövidebb életű állatok közé tartoznak, ez a kijelentés nem helytálló. A tiszavirág lárvája — mielőtt bebábozódna, majd kikelne — három évig él a vízben. Ezután mindössze négy napig kifejlett rovar, és csupán a párkeresés, a párzás foglalkoztatja. A megtermékenyítés után a petéit lerakja a vízfelszínre, majd élete véget ér.

Miért pusztulnak el korán a nagy testű ebek?

A termetes kutyák sokszor a fajtájukra jellemző specifikus betegségekben szenvednek — a juhászkutyák esetében például gyakoriak a csípőízületi gondok. Ezek az állatok egyébként átlagosan 10-15 évig élnek. A juhászkutyák ráadásul gyorsabban is öregszenek. Némely kutyafajtára (például a boxerre) jóval jellemzőbbek a keringési zavarok. Hogy a korai elhalálozás, illetve a megbetegedés rizikója minimális legyen, a kiskutyákat megbízható tenyésztőtől érdemes vásárolni, aki egészséges állatokat tart.

Meddig élnek a körülöttünk levő állatok?

A csiga 3-5 évig él, a legtöbb pók csupán 1 évig. A földigiliszta legfeljebb 2 évig, a légy viszont csak 2-3 hónapig. A fekete rigó átlag életkora 2-4 év, de a legidősebb példány megérte a 21. életévét is. A kutyák átlagosan 10-12, a macskák pedig 15-18 évig élnek.

Létezik genetikai kód a hosszú élethez?

Valószínűleg a génekben kereshető a megoldás. Erre a legjobb példa a grönlandi bálna. A meleg vérű emlős több ezer kilométert úszik vadász-, illetve párzási területei között, eközben szinte minden tartalék energiáját felhasználja. Egyébként nem ez a hosszú élet legjobb előfeltétele. A kutatók elemezték az állatokban található aminosavakat, és kiderült, hogy a bálna akár 200 évig is élhet. Génjei ugyanis megóvják a korai haláltól. Az Északi-tengernél élő eszkimók néhány éve egy ritka példányra akadtak. A bálna gyomrában olyan dárdahegyet találtak, amelyet az 1880-as évek óta nem használnak. 

Életkorrekord az állatoknál

• halhatatlan medúza — örökké él - ez a medúzafaj képes átalakítani magát felnőttből gyerekké

• sellőkagyló — 507 év

• óriásteknős — 250 év

• grönlandi bálna — 200 év

• vörös tengeri sün — 200 év

• tokhal — 154 év

• kakadu — 115 év

• elefánt — 70 év

• csimpánz — 50 év

• tyúk — 30 év

A biológiailag halhatatlan medúza 
A Turritopsis nutricula egy apró medúzafaj, mely életciklusa végén képes visszaalakulni kezdeti, azaz polipformájába, ahonnan gyakorlatilag újrakezdi az életét. Medúza alakja visszaalakulhat polippá a teljes szexuális differenciálódása után is. Ez a faj, az egyetlen eddig leírt állat, amely képes visszafejlődni egy szexuálisan éretlen, telepes állapotig, miután már saját kolóniájáról leválva, teljesen kifejlődött.

Elméletileg ez a kör a végtelenségig folytatódhat, így a fajt nem-halandónak tekinthetjük, bár a természetben a legtöbb egyed, mint minden más medúza, a ragadozók vagy betegségek áldozatául esik.