Egy kis odafigyeléssel azonban javíthatunk hőérzetünkön, és alacsonyabb hőmérsékleten is kellemesen érezhetjük magunkat.

Bár otthonunk melege mindennél fontosabb, ez egyre többe kerül. Egy kis odafigyeléssel azonban javíthatunk hőérzetünkön, és alacsonyabb hőmérsékleten is kellemesen érezhetjük magunkat. A titok nyitja az ideális páratartalom. Ha fázunk a fűtött szobában, mielőtt a fűtőtest szabályzóját feljebb tekerjük, próbáljuk a páratartalmat növelni, hőérzetünk biztosan javulni fog.

Az ideális páratartalom

Bizonyára önök is megfigyelték már, hogy néha 25˚C-ban is fáznak, máskor meg 19˚C is kellemes. Ennek ok, hogy magasabb páratartalom esetén javul a hőérzetünk. Egy 20-22˚C hőmérsékletű helyiségben 40-60% közötti relatív páratartalom mondható ideálisnak.
A levegő relatív páratartalma azt az értéket fejezi ki, hogy a levegőben levő vízgőztartalom hány százaléka annak a maximális vízgőztartalomnak, amelyet a levegő az adott hőmérsékleten maximálisan befogadhat.
A szabadban lévő hideg levegő - akár 100 százalékos relatív páratartalomnál is - jóval kevesebb párát (vizet) tartalmaz, mint amennyit a melegebb szobai levegő fel tudna venni.  Míg 0˚C és 100% relatív páratartalomnál 4,8 g vízpára van 1m3 levegőben, 20˚C és 100% relatív páratartalomhoz már 17,3 g vízpára kellene.

Ha túl száraz

Minél nagyobb a kinti és a benti levegő között a hőmérséklet különbség, annál szárazabb lehet a levegő a szobában. Egy távfűtéses lakásban, ahol 24-25˚C van, a nyílászárok sem tökéletesek, akár 20% alatti páratartalom is kialakulhat, és könnyen kiszáradhat a bőrünk, szemünk, az orrnyálkahártyánk.
Ha túl száraz a levegő, csökken az oxigénfelvétel és a véráramban, fokozódik a meghűléses megbetegedések veszélye, kiszárad bőrünk, nagyobb a porképződés.
Az ennyire páramentes levegő szárítja a légutak nyálkahártyáit, köhögést, fáradtságot, fejfájást, ingerlékenységet, nyugtalan alvást okoz. A túl száraz levegő az állatoknak, növényeknek, bútoroknak és a műtárgyaknak is árt.
A páratartalom növelésére ideálisak a szobanövények, a párologtató edények, esetleg a fűtőtesteken történő ruhaszárítás. Aki igazán professzionális megoldást akar, az szerezzen be egy párásító készüléket, amellyel szabályozhatja a levegő páratartalmát.

Ha túl párás

Az sem kedvez az egészségünknek, ha túl párás a lakás levegője. A 60 százalék fölötti túlpárásodás falgombásodást okozhat, és a házipor-atka szaporodását is segíti.
A fűtési szezon kezdetén sokan szembesülnek azzal, hogy az ablakokon gyöngyöző pára jelenik meg, majd az esetleges szigetelési hibákból adódóan a ház sarkaiban penészedés által okozott elszíneződés látható.
A magas páratartalom nem csak esztétikailag zavaró, de számos komoly betegség forrása is. Közérzetünk erősen függ a levegő nedvességétől. Ha testünk nem párologhat kellőképpen, füllesztőnek érezzük a meleget. A nagy relatív nedvességű levegőben lassan párolog el testünkről az izzadtság. Ha túl magas a páratartalom, nő az allergiás, reumás megbetegedések esélye, dohos szagú lehet a lakás levegője, a falakon penészfoltok jelenhetnek meg.
A páratartalom csökkentésére már sokkal nehezebb feladat. A hirtelen megnövekedett páratartalom eltüntethető egy alapos szellőztetéssel, de ha rendszeresen és nem csak átmenetileg (pl. mosás, mosogatás, fürdés alatt) jelentkeznek a vízcseppek a falakon, ablakokon, akkor érdemes szakember segítségét kérni.