A maradék 50 százalékon 152 különféle növényfaj osztozik.

Világszerte csökken a nagyüzemek által termesztett növények száma, ezért mind egyhangúbbá válik a mezőgazdasági termesztés. Mára ott tartunk, hogy az agrárterületek felén négy növény osztozik. A mindinkább egyhangúbbá váló mezőgazdasági termelés nagy problémát jelent az agrárium fenntarthatósága szempontjából.

A torontói egyetemen nemzetközi csapat által folytatott kutatás az ENSZ élelmezésügyi szervezete, a FAO által közzétett globális adatokra támaszkodott. Ezek közül azt vizsgálták, hogy a nagy területen dolgozó modern mezőgazdasági szereplők milyen növényeket termesztettek az 1961 és 2014 között eltelt időszakban.

A vizsgálat szerint a nagygazdaságok Ázsiában, Európában, Észak- és Dél-Amerikában mind egy irányba haladnak: minél kevesebb, ám annál sikeresebb növényváltozatot termelni lehetőleg minél nagyobb területen. Ezek a mezőgazdasági területek aztán éppen ezért egyre inkább ugyanúgy is néznek ki. A legnagyobb gazdaságok sok esetben ezért ezer és ezer hektáron keresztül ugyanazt a növényt termesztik – a legtöbb esetben szójából, búzából, kukoricából, valamint rizsből alakulnak ki ilyen végeláthatatlan mezők.

Ez a négy növény foglalja el a világ összes mezőgazdasági területének mintegy 50 százalékát, míg a maradék 50 százalékon 152 különféle növényfaj osztozik.

Ezzel csak a nagyüzemben érdemi területen termesztett növényeket kell érteni. Mindez akkor is igaz, ha adott esetben régiós szinten növekedett a diverzitás. Észak-Amerikában ma például 93 különböző növényt termelnek igazán nagy méretekben, azzal szemben, hogy a hatvanas években 80 növény foglalta el a nagyüzemi vetések legnagyobb .