A halfogyasztás előnyei hazánkban még nem annyira köztudottak. Magyarországon leggyakrabban friss, hűtött és a fagyasztott halszelet, törzs és filé formájában találkozhatunk hallal. Kedveltek még a konyhakész, előkészített (pl. szálkamentes), vagy azonnal fogyasztható termékek, pl. a halkonzervek, a pácolt halak, a halászlék, a halsaláta, a halpástétom, a halpép és a füstölt, szárított, sózott és pácolt készítmények. Mivel a halhús magas víztartalma miatt gyorsan romlásnak indul, ha élő, vagy jegelt halat vásárolunk, tárolására, feldolgozására nagy gondot kell fordítanunk.
Víztartalma jelentős (akár a 80 %-ot is elérheti), izomrostjai között pedig laza kötőszövet található, melyek miatt könnyen emészthető élelmiszer. Energiatartalma szorosan összefügg a zsírtartalmával. Az olajos húsú halak (pl. lazac, hering) több, a fehér húsúak (pl. tőkehal, lepényhal) kevesebb energiát adnak. Ezen kívül a hal – többek között – az izomépítéshez és az immunrendszer zavartalan működéséhez is szükséges jó minőségű fehérjét tartalmaz.
A halak értékes zsírtartalma hasznos élettani hatással bír. Különösen az olajos húsú mélytengeri halak (pl. lazac, hering, makréla, szardínia, tonhal), továbbá a pisztráng és a busa gazdagok ómega-3 zsírsavakban. Ezek közül az eikozapentaénsav (EPA), valamint a dokozahexaénsav (DHA) csak a halolajban található. Ezeket az emberi szervezet csak korlátozott mértékben tudja előállítani, főként a táplálékkal juthatunk hozzájuk. Az ómega-3-zsírsavak nélkülözhetetlenek a sejthártya felépítéséhez, a szem és az agy egészséges fejlődéséhez. Ezen kívül hozzájárulhatnak a szív- és érrendszeri betegségek kockázatának csökkentéséhez, és a szervezet gyulladásos folyamatainak mérsékléséhez.
Az ásványi anyagok közül különösen a csontok és fogak felépítésben szerepet játszó foszfor, és a szálkástól elfogyasztott hal (pl. olajos halkonzerv, sült hal) kalcium tartalma érdemel említést. A halfilék és a halkonzervek egyaránt nagy mennyiségben tartalmaznak fluoridot is, mely szintén hozzájárul a fogszuvasodás és csontritkulás megelőzéséhez. A tengeri halak jelentős jódtartalma elősegíti a pajzsmirigy működését. Szelén tartalma részt vesz a túlzott mértékben képződő szabad gyökök elleni védelemben, ezzel segíti a szív-és érrendszer, valamint a sejtmembrán egészségének megtartását.
A hal jó forrása a bőr- és nyálkahártyavédő A-, valamint a csontépítéshez és az immunrendszer működéséhez szükséges D-vitaminnak, de gazdag a különböző anyagcsere folyamatokban szerepet játszó B1-, B2-, és a vérképzéshez fontos B12- vitaminokban is.
A halak vitamin- és ásványi anyag-tartalma a halfajtól, illetve a hal élőhelyétől függően jelentősen változhat.
A hal a kiegyensúlyozott, változatos táplálkozás része, mely minden korcsoport számára ajánlott. Értékes tápanyagai és könnyű emészthetősége miatt idős embereknek, terhes és szoptató anyáknak, valamint csecsemők és kisgyermekek étrendjében is adható (ez utóbbiaknak természetesen filézve, szálka nélkül). Kihagyni csak táplálékallergia esetén szükséges az étrendből. Kevés zsiradékkal elkészítve beilleszthető a szív- és keringési betegséggel küzdők, fogyókúrázók, a cukorbetegek táplálkozásába is.
A sózott, füstölt, szárított halak, a ringli és a szardella paszta magas sótartalma miatt azonban nem javasolható magas vérnyomásban szenvedő betegek részére. A pácolt hering hisztamin- és tiramintartalma az arra hajlamosaknál fejfájást válthat ki.
A táplálkozási szakemberek szerint hetente legalább egy alkalommal egy teljes adag halat (10-15 dkg) kellene elfogyasztanunk ahhoz, hogy a halfogyasztás előnyei egészségünkhöz hozzájárulhassanak.
Sokan félnek azonban a halak fogyasztásától arra hivatkozva, hogy azok el tudják raktározni a szervezetükbe a környezetük esetleges szennyező anyagait, pl. a higanyt és egyéb szermaradványokat (pl. növény-védőszerek). Az élelmiszer biztonsági szabályok betartatása és ellenőrzése mellett az újabb ajánlások meghatározzák a különböző csoportoknak a fogyasztás gyakoriságát. Ezzel segítik a biztonságos fogyasztás feltételeit.
| Populációs csoport | Javasolt legalacsonyabb gyakoriság | Javasolt legmagasabb gyakoriság |
| Reproduktív korú nőknek | egy adag olajos húsú hal/hét | két adag olajos húsú hal/hét |
| Terhes és szoptató anyáknak | egy adag olajos húsú hal/hét (de kerülni kell a marlin, kardhal és cápa fogyasztását) | két adag olajos húsú hal/hét (de kerülni kell a marlin, kardhal, és cápa fogyasztását) |
| Nőknek a reproduktív kor után és férfiaknak | egy adag olajos húsú hal/hét | négy adag olajos húsú hal/hét |
Forrás: Manual of Dietetic Practice (Ed: Briony Thomas), UK, Blackwell Science, 2014
A halhús közismert egészségmegőrző hatásáról, Magyarországon ennek ellenére a halfogyasztás nagyon alacsony. A FAO adatai azt mutatják, hogy világviszonylatban, és európai szinten is az utolsó helyek egyikét foglaljuk el. Míg az EU fogyasztási átlaga 24,9 kg, addig pl. a portugálok 56,8 kg-ot, mi magyarok csupán 5,3 kg-ot fogyasztunk egy főre lebontva egy év alatt.
A Magyar Haltermelők és Halászati Vízterület-hasznosítók Szövetségének 2014-ben írt beszámolójában azt olvashatjuk, hogy az alacsony fogyasztás okai a magas ár, a termék nehéz elérhetősége, az ízlés, az otthoni nehézkes feldolgozás. A fogyasztás alacsony mennyiségével még a hal szaga, a szálkától való félelem, a hal nyálkás külleme, a vízszennyezettség miatti aggály, valamint a rossz szállítási körülmények hozhatók kapcsolatba.
Az Európai Bizottság 2016-os kutatásában a halvásárlás legfontosabb szempontjainál az Európai Unió megkérdezettjei a termék kinézetét (friss, csomagolás, stb.) veszik figyelembe leginkább (58 %), míg a hazánk válaszadói a termék árát említették legtöbben (70 %).
A kismértékű fogyasztás nem hozható összefüggésbe azzal, hogy kevés lenne Magyarország haltermelése. Európában az édesvízben termelt halak 16 %-a hazánkból származik. Afrikai harcsa termelésében pl. az európai unió tagországai közül az első helyet foglaljuk el.
A halfogyasztás növelése érdekében évente több – hazai és uniós költségből támogatott – marketing-kommunikációs kampányt szervez a kormány. Ez nem csak a halászati ágazat, de a lakosság érdeke is, hiszen kiemelten fontos, hogy a halfogyasztás egészségre gyakorolt jótékony hatása beépüljön a köztudatba. A halfogyasztás előnyei tájékoztatási kampányok által a lakosság számára világosak lesznek. Elérhetőbbé válhatnak a haltermékekből készíthető ételek, változatosabbá téve így a magyar konyhát. A feldolgozott, nagy hozzáadott értékű és fogyasztóbarát haltermékek (szálkamentes, félkész és késztermékek) előállításával akár 10 kg/fő/év mennyiségűre növelhetnék a hazai fogyasztást.
