2019-hez képest idén három héttel későbbre, augusztus 22-re esik a Túlfogyasztás világnapja, amely példa nélküli csökkenés a modern társadalom ökológiai lábnyomában - ez azonban nem annak tudható be, hogy hirtelen elkezdtünk jóval tudatosabban élni, hanem a koronavírus-járvány miatti korlátozásokra és annak gazdasági következményeire vezethető vissza.

A nagy kérdés most az, helyre tudjuk-e állítani a gazdaságot úgy, hogy közben a lábnyomunk tovább csökkenjen. Az emberiség először 1970-ben lépte túl a Föld erőforrás-felhasználásának fenntartható szintjét. Akkor még december 29-ére esett az a nap, amikorra elhasználtuk a bolygónk egy évre elegendő erőforrásait - innentől az év hátralévő részében annak kimeríthető tartalékaira hagyatkoztunk. Vagyis akkor még az emberiség fogyasztása csak éppen túllépte azt a szintet, amit a Föld egy év alatt képes újratermelni, illetve a fogyasztásunkkal járó kibocsátást elnyelni. Az elmúlt 50 évben azonban a Túlfogyasztás világnapja folyamatosan egyre korábbra esett - a tavalyi évben már július 29-én volt, vagyis 5 hónappal előrébb, mint 1970-ben.

Habár előfordult már, hogy a Túlfogyasztás világnapja későbbre tolódott az előző évhez képest, ez mind valamilyen gazdasági recesszióra vezethető vissza - például az olajválságok idején a 70-es években vagy a 2008-as gazdasági világválság során. Idén a koronavírus-járvány miatti korlátozásokkal járó gazdasági visszaesés az oka, hogy a dátum későbbre tolódott. A három hetes "ugrás" példa nélküli: azt jelenti, hogy az emberiség ökológiai lábnyoma közel 10%-kal csökkent a tavalyi értékhez képest.

A szén alapú fogyasztás csökkenése adta a legnagyobb lökést

A számításokat végző Global Footprint Network adatai szerint a csökkenéshez leginkább a fosszilis energiahordozók visszafogottabb fogyasztása járult hozzá (amely a globális ökológiai lábnyom 60%-át adja). Modellezéseik szerint a Túlfogyasztás világnapjáig az energiafogyasztás 9,5%-kal esett vissza a tavalyi évhez képest. Mivel ez elsősorban a fosszilis alapú erőműveket érintette, az ökológiai lábnyom karbonkibocsátásának visszaesése ennél is jelentősebb, 14,5% volt.

Foto_Sam Hobson_WWF-UK

Globálisan a teljes ökolábnyomunk 10%-át a faanyaghoz köthető termékek - rönkfa-, papíralapanyag-, faáru- és tűzifa - iránti kereslet teszi ki. Idén ez az érték is jelentősen, 8,4%-kal csökkent. Ennek oka egyrészt a korlátozások okozta hirtelen keresletcsökkenés, másrészt pedig általánosságban az építőipar gazdasági teljesítményének visszaesése.

Bár azt még nem tudni pontosan, hogy az élelmiszer-fogyasztáshoz köthető lábnyomunk változott-e, az előzetes számítások szerint ez az érték valószínűsíthetően ugyanakkora maradt. Az iskolák és munkahelyi menzák bezárásával csökkenhetett az élelmiszer-pazarlás egy része, hiszen a legtöbben otthon étkeztek - persze ehhez hozzátartozik, hogy rengetegen halmoztak fel hatalmas élelmiszer-készleteket is, amiket aztán nem tudtak felhasználni és végül a kukába kerültek. Ellátási oldalról azonban nagyobb pazarlás volt megfigyelhető, ami alátámasztja, mennyire törékenyek a jelenlegi élelmiszer-ellátó rendszerek. A korlátozások következtében például sok helyen nem tudták betakarítani a terményeket, a szállítás és elosztás pedig nehézkessé vált.

Csökkenteni kell a fosszilis energiahordozók használatát

A fenti adatok és előrejelzések alapján látható, hogy az élelmiszer-pazarlás és a fogyasztás általános mérséklése mellett a leghatékonyabb módon úgy tudjuk csökkenteni az ökológiai lábnyomunkat - és ezáltal későbbre tolni a Túlfogyasztás világnapját -, ha kevesebb fosszilis energiahordozót használunk fel. "A legnagyobb felelőssége most azoknak a döntéshozóknak van, akik meghatározzák a gazdasági élénkítőcsomagok pontos tartalmát. Tanulnunk kell a korábbi hibákból. A 2008-as válságra adott állami segélyek a fosszilis energiahordozók még nagyobb mértékű felhasználásához vezettek. Az EU-s javaslatban az egyik fő prioritás az épületek szigetelése, amely a lehető legjobb válasz a klímaválságra - hiszen az a legtisztább energia, amit fel sem használunk. Ez különösen igaz Magyarországra, ahol a lakásállomány döntő része nem rendelkezik szigeteléssel" - mondta Harmat Ádám, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia programjának vezetője.