Nem is egyforma a két oldal!

Az egyik kisebb, mint a másik

A jobb tüdőfél mérete nagyobb. A bal azért kisebb, mert egy jelentős területet elfoglal a mellkas bal oldalán a szív. A jobb tüdőfél három lebenyből – alsó, felső és középső – áll, míg a bal csak alsó és felső lebeny részekre tagolódik. A két tüdőfél súlya együttesen megközelítőleg 1,5 kg.

Az ember tüdeje naponta több ezer liter levegőt lélegez be és fúj ki, az átlagos tüdőkapacitás – az egy belélegzésre beszívható maximális levegő – nagyjából 3,6 liter. Edzettségtől függően ez lehet akár több is, egyes sportágakban elérheti a 6-8 litert is. A kor előrehaladtával azonban a tüdőkapacitás rendszerint csökken. A csúcson a 20-as és 30-as éveink között jár, ezt követően, ahogy romlik a tüdőszövet rugalmassága, a tüdőkapacitás is csökken.

A rekeszizom szerepe

A két tüdőfél alatt húzódó izom a rekeszizom. A mellkast a hastól elválasztó izom munkája nélkülözhetetlen a légzéshez. Belélegzésnél lefelé nyúlik, a has irányába, hogy minél több levegő kerülhessen a tüdőbe. Kilégzésnél pedig felfelé nyomódik, így segítve, hogy megszabaduljunk a tüdőben lévő szén-doixidtól.

A légzést az agyunk kontrollálja

Az egész ki- és belégzési folyamatot valójában nem a tüdő, hanem az agyunk légzésért felelős központja irányítja. Innen indulnak azok a jelek, amelyek a megfelelő izmokat és a tüdőt arra utasítják, hogy a ki- és belégzést elvégezze.

Csillószőrök a tüdőben

A belégzés során a tüdőbe jutnak a levegőben lévő szennyeződések és kórokozók is. Ezektől első körben egy hajszerű vékony réteg, a csillószőrök segítenek megszabadulni. A betolakodók ezen fennakadnak, ami köhögési ingert vált ki, ezáltal visszajuttatjuk a hívatlan vendéget a külvilágba. A dohányosok tüdeje védtelenebb a fertőzések ellen, egy szál cigaretta ugyanis hosszabb időre is megbéníthatja a csillószőröket, a rendszeres dohányzás miatt pedig idővel teljesen elpusztulnak.