A lakóhely, a szűkebb környezet ahol élünk, nagymértékben befolyásolja, meghatározza életünket. Visszahat ránk, formálja, alakítja gondolkodásunkat, életmódunkat. Fontos tehát, hogy leendő otthonunk kiválasztásakor gondosan mérlegeljünk. Nem mindegy, milyen befolyásnak tesszük ki magunkat és gyermekeinket.

Első lépés az anyagi lehetőségeink számbavétele. Nem könnyű feladat az „addig nyújtózkodj, ameddig a takaród ér” mondás bölcsességével élni. Az igényeink megfogalmazását józan megfontolás vezesse, hogy ne vágyaink, álmaink, ne a valóságshow-k világa befolyásoljon. Legyen a célunk egy egészségesebb, kiegyensúlyozottabb élet elérése. A költözés akkor éri el a célját, ha nem csupán környezetváltozást jelent, hanem életmódváltozással is együtt jár. A vidék a lehetőségek széles tárházát kínálja erre.

Falu vagy város?

Az ipar, a kereskedelem, a kultúra centralizálása sok embert vonzott vidékről a városokba. A gazdasági válság nyomán, a munkahelyek megszűnésével azonban tömegek süllyedtek le, sokszor a hajléktalanságig. A város nem tudja megvédeni az egyént, és a kiszolgáltatottság, az infrastruktúráktól való függés egyre inkább a hétköznapok részévé válik, a kifizetetlen számlákkal együtt. Növekszik a holnaptól való félelem, a jövő kiszámíthatatlanná vált, a depresszió egyre inkább terjed. A városi lét egyik legveszélyesebb hatása a tömeghatás.

Mérlegeljünk!
A városi élet előnyeiként legtöbbet emlegetett érvek:
- a kényelem: minden közel van, a bevásárlás egyszerűbb, nagyobb az áruválaszték
- megbízhatóbb egészségügyi szolgáltatások, kórházi ellátás
- a kultúra, szórakozási lehetőségek bőséges választéka
- könnyebb munkavállalás
- magasabb jövedelem (bár az árak is magasabbak!)
- a középfokú és felsőoktatás lehetőségei

Hátrányai:
- szennyezett levegő, piszkos környezet
- közlekedési dugók, tömeg, stressz
- zaj, bűnözés
- magas ingatlan árak
- magány, az emberi kapcsolatok felszínessége

Mit nyerhetünk, ha a vidéket választjuk lakóhelyünkül? Mindenekelőtt új látásmódot. Kitárul számunkra egy új, eddig ismeretlen világ. A természet közelsége, a szemlélődés, a csend, a nyugalom a testi-lelki egészségünk forrásai. A szabad levegőn végzett munka, a kertészkedés, a magunk termelte egészséges táplálékok az egészséges életmódot szolgálják. A környezetbarát szemlélet elsajátítása (pl. a szelektív hulladékgyűjtés, a komposztálást, az esővíz újrahasznosítása) takarékosságra nevel. Új emberi kapcsolatok lehetősége, jó szomszédság, bekapcsolódás a helyi kis közösségek életébe.

Milyen lehetőségek közül választhatunk, ha szabadulni akarunk a városi lét fogságából?
Több megoldás is kínálkozik erre a laza kötődéstől a teljes elszakadásig, attól függően, kinek mire van igénye vagy lehetősége.
- Nyaraló övezet: kétlakiság. Egy városi lakás hétközben és egy nyaraló hétvégi kikapcsolódásra.
- Kertvárosi, külvárosi övezet, városok peremkerületei: kis társasházak közös kerttel, vagy családi ház önálló telekkel.
- Városok melletti lakóparkok: új és népszerű településforma. Védett környezetben városi komfort.
- Városokhoz közeli települések: alvófalvak, a városi munkahely és a falusi otthon között megosztott élet.
- Távolabbi falvak: lehetőség a valóban vidéki életmódra, önellátó gazdálkodásra.
- Ökofalvak, baráti lakóközösségek: önszerveződő, egymást segítő, munkamegosztással élő csoportok, új utak keresése egy élhetőbb világért.

A szakemberek szerint a jövőben komoly kihívásokkal kell szembenéznie az emberiségnek. Az élet feltételei nehezednek, a kétkezi munka és a régi mesterségek becsülete pedig nőni fog. Meg kell tehát újra ismernünk a természet törvényeit és annak Alkotóját, hogy minőségi életet élhessünk.