A ritmus, ami mindent befolyásol: a test, az elme és a lélek ciklusa

Bioritmusunk jelentősen befolyásolja életünket már a megszületésünk pillanatától kezdve. Az újszülötteknél a legválságosabb napnak a 11 napot tartják, amikor is az első bioritmus-váltónap van (ekkor következhet be leggyakrabban valami probléma: hányás, hasmenés, vagy még súlyosabb tünet), s ha eltelik a 33. nap, és túl van a baba egy teljes cikluson, mondhatjuk, hogy túl van a nehezén.
Az emberi bioritmus három részből áll, melyek eltérő hosszúságúak. A fizikai ritmus 23 napos, az érzelmi 28, a szellem ritmusa 33 napon át tart.  Ezalatt van csúcspontjuk és mélypontjuk a két pont között pedig arányosan süllyednek illetve emelkednek. Ezt a szabályos mozgást grafikonon ábrázolva megkapjuk a személyre szabott bioritmusunkat, melyhez szükséges a születésünk időpontja, mint a bioritmusunk kiinduló napja.

A fizikai ciklus, test ritmusa

A bioritmusnak ezen része felelős általános fizikai aktivitásunkért. A csúcsponton szinte nem ismerünk akadályt, fokozódik fizikai erőnk, tettrekészségünk. Általában ilyenkor úgy érezzük, bármivel megbirkózunk, megnő bátorságunk, vakmerőségünk is. Kevesebb alvásra van szükségünk, ugyanakkor frissnek és kipihentnek érezzük magunkat. A mélyponton kifogy energiánk, folyton fáradtak vagyunk, megnő az esélye a baleseteknek, sérüléseknek, mert nehezebben megy a mozdulataink összehangolása. Alvásigényünk jelentősen, akár több órával is megnőhet.

A fizikai ciklus elsősorban azokat az embereket befolyásolja, akiknek fontos a mindennapi erőnlét. Fizikai munkát végeznek, vagy rendszeresen sportolnak. A fontosabb napokat, amikor különösen jó erőben kell lenni, pl. nehezebb munkát kell elvégezni, vagy fontos versenyre készülnek, amennyiben lehetséges, érdemes a csúcspontokra időzíteni. Ugyanakkor nem árt tisztában lenni vele, hogy a mélypontokon adjuk meg a testünknek a szükséges pihenést, hogy elkerüljük a kimerültséggel járó bajokat.

Az érzelmi ciklus, a lékek ritmusa

Az érzelmi ciklus döntően befolyásolja érzésvilágunkat, lelki harmóniánkat, ösztöneinket és az alkotókedvünket. A csúcsszakaszban az ember érzelmileg rugalmasabb, derűlátóbb, tervekkel teli. A mindennapok bosszúságait könnyedén veszi, még a legbosszantóbb eseteken is képes könnyedén átlendülni. Ugyanakkor a mélypontra a pesszimizmus, az ingerlékeny hangulat, a semmiségeken való bosszankodás a jellemző. A mély szakasz idején valamivel rosszabbul dolgozza fel az ember a kedvezőtlen híreket, könnyebben esik levert, félelmektől gyötört hangulatba. Az, aki engedi, hogy negatív gondolatai ilyenkor átvegyék az uralmat könnyen depresszióba sodródhat. Ezekben a napokban, főleg a mély szakasz vége felé, nagyobb önfegyelemre van szükségünk, hogy a pesszimizmusunknak ne nyissunk teret. Megfigyelések szerint az öngyilkosságot elkövetetők legnagyobb százaléka az érzelmi ciklusának mélypontján dönt úgy, hogy eldobja az életét.

A lélek ritmusa elsősorban azokat az embereket befolyásolja a mindennapi munka során, akik emberekkel foglalkoznak (tanárok, orvosok, ápolók, stb.) vagy előadóművészek.
Az előbbiek az érzelmi ciklusuk felemelkedő szakaszában könnyebben teremtenek kapcsolatot, megértőbbek és türelmesebbek az embertársaikkal, míg megfigyelték, hogy pl. a tanároknak az érzelmi mélypont közelében nehezebben megy a tudásanyag átadása, monotonná válik az előadásmódjuk.
Az előadóművészek esetében az érzelmi ciklus váltakozása jelentősen befolyásolhatja a szerep átélését, nehezebben vagy könnyebben bújnak a megformálandó karakter bőrébe.

A szellemi ciklus, az elme bioritmusa

Ez a ciklus a gondolkodásmódunkat, a szellemi teljesítőképességet érinti. Döntően befolyásolja a logikát, megértést, tanulóképességet, előrelátó gondolkodást és a kombinációs készséget. A csúcsponti szakaszon megy a legkönnyebben a tanulás, a szellemi munka, az információk feldolgozása és rendszerezése. Ilyenkor akár máskor megoldhatatlannak tűnő problémákra is pillanatok alatt megtalálhatjuk a megoldást. A szellemi ciklus süllyedő és mélyponti szakaszán nehezebben megy az összpontosítás, a tanulás sokkal lassabbá válik. Fontos tudni, hogy a mélyponton és környékén jelentősen romlik az autóvezető képességünk, mert nehézzé válik az összetett folyamatokra való koncentrálás. Ilyenkor sok kisebb-nagyobb hibát véthetünk, amelyek könnyen balesetet okozhatnak. Fontos tehát, hogy tisztába legyünk a ránk leselkedő veszélyekkel, és ne rutinból intézzük mindennapi feladatainkat. Kerüljük, ha tehetjük a fokozott szellemi munkát igénylő folyamatokat.
Az elme bioritmusa elsősorban a szellemi munkát végzőket érinti látványosan, pl. újságírók, közgazdászok, politikusok, tanárok. Ilyenkor a rutinfeladatok is kínszenvedéssé válhatnak, elveszíthetik érdeklődésüket a legizgalmasabb dolgok iránt is. A tanulás és tanítás is nehézkesebb, és csökken a nyelvi kifejezőeszközök választékos használatának képessége is.

Mire jó a bioritmus?

A saját bioritmus megismerése fontos lépés önmagunk feltérképezéséhez. Segítségével felkészültebbek leszünk a nehezebb szakaszok átvészeléséhez, ugyanakkor maximálisan ki tudjuk aknázni a csúcspontok energiatöbbletét érzelmi szellemi és fizikai téren egyaránt.
A fontos feladatokat, munkákat időzíthetjük a bioritmusunk kedvezőbb napjaira, ugyanakkor a nehezebb napokon felkészültebben állhatunk a kihívások elé.
Fontos, hogy ne használjuk a bioritmusunkat kibúvónak az életünk semmilyen területén. Ne essünk abba a hibába, amibe sokszor a horoszkópunk olvasásakor: rossz napot ígérnek, hát teszünk is róla, hogy az legyen… A bioritmusunk szempontjából nincsenek jó, vagy rossz napok, csak könnyebbek vagy nehezebbek, és minden attól függ, mennyire tudjuk kiaknázni lehetőségeinket.
Ugyanakkor gondoljunk arra, hogy nem biztos, családtagjainknak, kollégáinknak egyezik a bioritmusa a miénkkel. Ha nekünk jó napunk van, lehet, hogy ők éppen valamely ciklusuk mélypontját élik meg. Ha ezt figyelembe vesszük, és toleráljuk, sok-sok feszültségtől és vitától kímélhetjük meg önmagunkat és környezetünket.