Az egereknek - az emberekhez hasonlóan - változik az arckifejezése, ha édeset, ha keserűt kóstolnak vagy ha megijednek. Az egerek érzelmeinek mérése új lehetőséget kínál a neurobiológusoknak, hogy az érzelmek születésének és feldolgozásának alapvető agyi folyamatait kutathassák.

Öröm, undor, félelem - minden ember hasonló mimikával fejezi ki ezeket az érzelmeket: ha valamitől undorodunk, szemünk összeszűkül, az orrunkat ráncoljuk, felső ajkunk aszimmetrikusan fintorodik. Még az újszülöttek arca is különböző kifejezésekkel reagál arra, ha szomorúak, örülnek vagy undorodnak. Az ember úgy véli, házi kedvencei arckifejezései is érzelmekről árulkodnak, ezzel szemben más állatok pofája kifejezéstelennek tűnik. A Max Planck-intézet tudósai kimutatták, hogy nem egészen ez a helyzet.

Gépi látást használva a kutatóknak sikerült megbízhatóan összekapcsolniuk az egerek ötféle arckifejezését öt érzelmi állapottal, az örömmel, az undorral, a csömörrel, a fájdalommal és a félelemmel. Még az érzelmek relatív erősségét is meg tudták mérni.
Megállapították, hogy az egerek pofájának kifejezése nemcsak a környezetre adott válaszreakció, hanem a kiváltó ok érzelmi értékét is tükrözi.

"Azok az egerek, amelyek szomjasak voltak, mielőtt cukoroldatot ittak, sokkal boldogabb arcot mutattak, mint azok, amelyek jóllakottan kóstolták az oldatot" - magyarázta Nadine Gogolla, a kutatás vezetője.

Azok az egerek, amelyek enyhén sós oldatot kóstoltak, "elégedett" arcot vágtak, a nagyon sós vizet ivók pedig "undort" fejeztek ki. Ezekből és más kísérletekből a kutatók azt állapították meg, hogy az érzékelt ingertől függetlenül az arc valójában az érzelem belső, személyes karakterét fejezi ki.
Az érzelmek nem egyszerűen a külső ingerre adott válaszok, hanem az agy mechanizmusain keresztül jelentkeznek. A kutatók így ezután azt vizsgálták, hogyan befolyásolja a neuronok aktivitása az agy különböző területein az arckifejezést. Amikor fénnyel aktiválták azokat a területeket, amelyek szerepet játszanak az érzelemfeldolgozásban, sikerült különböző arckifejezéseket kiváltaniuk.
A felfedezés legfőbb haszna, hogy mostantól lehetőség nyílik arra, hogy az érzelmek kialakulásának mechanizmusát azonosítsák. Korábban az volt a gond, hogy az érzelmek megbízható mérése nélkül nehéz volt tanulmányozni, az agy mely területéről származnak.

"Mi, emberek talán észrevesszük a finom változást az egér arckifejezésében, de csak rengeteg tapasztalat birtokában tudjuk felfedezni mögötte az érzelmet és szinte képtelenek vagyunk az intenzitását meghatározni. Automatikus arcfelismerő rendszerrel azonban meg tudjuk mérni egy emóció intenzitását és természetét milliszekundomra lebontva és össze tudjuk hasonlítani a vele összefüggő agyterületek neurontevékenységével" - mutatott rá Nejc Dolensek, a tanulmány vezető szerzője.