A nyári időszámításra való áttérés miatt vasárnap egy órával kevesebbet alszunk, ami nem túl kellemes, de nem is olyan vészes, mint az óraátállítás hosszabbtávú következményei, amelyek még az egészséges szervezetet is megterhelik.

A nyári időszámításhoz való alkalmazkodás a szakemberek szerint minimum egy hetet vesz igénybe, de a kisgyermekeknél és az idősebbeknél ez akár két-három hétig is eltarthat. Bár nincsenek tudományosan meglapozott vizsgálatok arra vonatkozóan, hogy az idős embereket érzékenyebben érinti-e az átállítás, az mindenesetre általános igazság, hogy az ő belső órájuk sokkal fogékonyabb a zavaró ingerekre.

Az átmeneti időszak komoly veszélyekkel járhat. Kutatások foglalkoznak ezzel, kiemelve, hogy statisztikai adatok szerint a figyelmetlenségből származó közlekedési balesetek 20-27% megnövekednek ilyenkor.

Mindez abból adódik, hogy korábban kelünk egy órával, és sajnos a biológiai órát nem olyan egyszerű átállítani, mint az ébresztő órát, ezrét hiába fekszünk le hamarabb, csak álomtalanul hánykolódunk. Emiatt kevesebbet alszunk, agresszívvá válhatunk, megnő a vérnyomás, csökken a koncentrációs képesség. Pár nap múlva pedig fokozódnak ezek a tünetek.

A betegek jelentős kockázatnak vannak kitéve: különösen a szív és érrendszeri  problémákkal küzdők figyeljenek ilyenkor jobban magukra, hiszen a tavaszi óraátállításkor megnövekedik az infarktusos és a sztrókos esetek száma is.

3 jó tanács, hogy enyhítsük a tüneteket:

• Érdemes két három nappal korábban elkezdeni az átállást, úgy, hogy fél-egy órával hamarabb fekszünk le, ezáltal könnyebben elkerülhető a kialvatlanság.
• Tartózkodjunk minél többet napon és friss levegőn, így elkerülhetjük, hogy az óraátállítás megsokszorozza az ilyenkor amúgy is jellemző „tavaszi fáradság” tüneteit.
• Lefekvés előtt vegyünk egy nyugtató fürdőt, majd kortyoljunk el egy bögre citromfű teát, ami nem csak segít elaludni, de megnyugtatja zaklatott idegeinket is.