A kék bálnák kiváló emlékezőképességükre hagyatkozva térnek vissza rendszeresen azokra a jó minőségű zsákmányt biztosító, állandó tápláléklelőhelyekre, amelyek régóta megbízhatóan kiszolgálják őket – derült ki egy új tanulmányból.

"Tudjuk, hogy a szárazföldön élő vándorló fajok, az északi-sarkvidéken élő kaributól kezdve a tanzániai Serengeti Nemzeti Parkban élő gnúkig, úgy javítják túlélési esélyeiket, hogy a szezonálisan elérhető váló táplálékokhoz igazítják a vándorlásuk ütemét és idejét, tehát nem csupán elindulnak A-ból B-be” – mondta Briana Abrahms, az amerikai Nemzeti Óceán- és Légkörkutató Hivatal (NOAA) kaliforniai kutatóintézetének munkatársa, a tanulmány vezető szerzője.

A kék bálnák a jelek szerint ugyanezt a stratégiát alkalmazzák évről évre az Egyesült Államok nyugati partvidéke mentén, annyi kiegészítéssel, hogy ők a kiváló emlékezőképességüket is bevetik. Ezek a hosszú életű, rendkívül intelligens állatok arra alapozzák a mozgásirányukat, hogy hol és mennyi táplálékra számíthatnak a vándorlásuk során.

A szakemberek az intézet által begyűjtött tíz évnyi adatot tanulmányozva nézték meg hatvan kék bálna napi szintű mozgását az Egyesült Államok nyugati partvidéke mentén, majd az eredményeket összevetették az óceáni tápláléklelőhelyek krillpopulációinak méretével.

“Úgy véljük, hogy a kék bálnák a történelmileg kialakult vándorlási útvonalakat és időzítést használják ahhoz, hogy eljussanak a várhatóan legbőségesebb tápláléklelőhelyek közelébe, majd az adott környezeti feltételek függvényében apró módosításokat eszközölnek” – mondta Daniel Palacios, az intézet munkatársa.

A tanulmány felveti a kérdést, hogy mi fog történni a bálnapopulációkkal, ha a változó éghajlat hatására a tápláléklelőhelyek kínálata jelentősen el fog térni a bálnák várakozásaitól.

– MTI –